Az elmúlt két évben folyamatosan támadják a hackerek a tartománynévrendszert, ami nélkül nem működik az internet. A legutóbbi próbálkozásuk egyike volt az eddigi legdurvábbaknak.
Julian Assange hosszú évek "vendégeskedése" után került át a brit hatósághoz. A kiadatást miatt a világ számos pontjáról vették tűz alá az ecuadori állami honlapokat.
A világ hat országának 700 kiberbiztonsági szakembere válaszolt arra a kérdőívre, ami arra volt kíváncsi, mennyire támadják a nemzeti közműszolgáltatókat és cégeket a hackerek. Az eredmény ijesztő.
A Kaspersky Lab legfrissebb felmérése szerint jól látható szakadék mutatkozik az európai szervezetek informatikai döntéshozói szerint a saját szervezetükben meghozott megelőző intézkedések, és a tényleges intézkedések között. Míg a megkérdezettek 83%-a nyilatkozott úgy, hogy megtette a megfelelő óvintézkedéseket a kibertámadások megelőzésére, mindössze 41 százalékuk biztosít biztonsági képzést minden alkalmazottuk számára és csupán 53 százalékuk véli úgy, hogy szervezete megbízható biztonsági politikával rendelkezik.
A norvég Hydro nevű céget – amely a világ 40 országában mintegy 35 ezer alkalmazottat foglalkoztat – komoly kibertámadás ért még március 18-án. Most azt is elmondták, mi lett a támadás vége.
Hétfő éjszaka szabadultak rá a hackerek a Hydro nevű alumíniumgyártó vállalat rendszereire, a cég pedig azóta is azon dolgozik, hogy elhárítsa a támadást. Már a norvég kormány is besegít nekik.
A gobális internetforgalom biztosításáért felelős szervezet szerint folyamatos és jelentős mértékű támadás alatt áll az internet, egy részét viszont ki lehetne védeni.
Ha nem lépünk időben, az komoly hatással lehet környezetünkre, a kormányzatokra és a vállalatokra. Ez igaz úgy a klímaváltozásra, mint az adatbiztonságra, mivel mindkét területen nap mint nap egyre égetőbb problémák merülnek fel – hívja fel a figyelmet a Micro Focus kiberbiztonsági cég. Szakértőik szerint a szervezeteknek ideje felülvizsgálniuk és modernizálniuk az információvédelmi rendszereiket, mielőtt súlyos katasztrófák történnek. Mindezt főleg annak fényében érdemes komolyan vanni, hogy Magyarországon működő vállalatok zöménél előfordult valamilyen biztonsági incidens az elmúlt hónapokban.
A hackerek éveken át gyűjtötték, így mostanra összesen több mint 900 GB méretűre dagadt az az adatbázis, amely nemrég kikerült a netre, és ami több mint 1 milliárd felhasználónév-jelszó párost (is) tartalmaz. Ezek között találhatóak meg Deutsch Tamás, Csányi Sándor és Tállai András belépési adatai is.
Talán a filmek hatására a nagyközönség sokszor egyfajta modern Robin Hoodként tekint a hackerekre, holott viszonylag ritkán fordul elő, hogy az illető az ellopott adatokért kapott pénzt szétosztja a világ éhezői között – figyelmeztet Solymos Ákos kibervédelmi szakember. Szerinte az elmúlt időszakban a magyar sajtóban is többször előfordultak olyan tudósítások, amelyek etikus hackereknek titulált személyek áldásos tevékenységéről szóltak, de sokan tévednek azzal kapcsolatban, ki is számít etikusnak ezen a területen.
A kiberbiztonsági szakértők szerint a mai routerek legnagyobb hibája, hogy túlságosan könnyen használhatók, emiatt pedig a bekapcsolás után meg is feledkezünk róluk. Pedig ez nagyon nem szerencsés dolog.
Az Egyesült Államok kormányzati leállása nemcsak fizikailag okoz problémát az országban, kiberbiztonsági szempontból is egy időzített bombát jelent. A .gov végződésű weboldalak biztonsági tanúsítványai sorra járnak le, az ott böngésző felhasználók adatait könnyű szerrrel lophatják el a hackerek.
A hivatalos forrásból származó jelentések szerint az elmúlt másfél évben a kínai hackerek több olyan információt is elloptak az amerikai haditengerészettől, ami érzékenyen érintheti a hadsereget.