szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Kaspersky Lab legfrissebb felmérése szerint jól látható szakadék mutatkozik az európai szervezetek informatikai döntéshozói szerint a saját szervezetükben meghozott megelőző intézkedések, és a tényleges intézkedések között. Míg a megkérdezettek 83%-a nyilatkozott úgy, hogy megtette a megfelelő óvintézkedéseket a kibertámadások megelőzésére, mindössze 41 százalékuk biztosít biztonsági képzést minden alkalmazottuk számára és csupán 53 százalékuk véli úgy, hogy szervezete megbízható biztonsági politikával rendelkezik.

Az a tény, hogy az elmúlt években a kiberbiztonság bekerült a mainstream média hírei közé, hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok jobban tisztában legyenek a kibertámadások által okozott károk komplexitásával. A Kaspersky Lab  hat európai ország – Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Románia – informatikai döntéshozóinak körében végzett kutatásának eredménye szerint minden második informatikai döntéshozónak (51%) nehézséget okozna felbecsülni az összes okozott veszteséget egy kibertámadás után, mivel a hatás széleskörű és magában foglalja a hírnévvesztést is. A legnagyobb arányt az Egyesült Királyságban regisztrálták (62%), ezt követte Spanyolország (54%). Ugyanakkor az informatikai döntéshozók 57 százaléka tisztában van azzal, hogy a támadók folyamatosan fejlesztik eszközeiket és taktikáikat, ezért úgy érzik, hogy a kiberbűnözők könnyedén indíthatnak támadást anélkül, hogy bármilyen nyomot hagynának kilétükkel kapcsolatban.

A felmérés szerint az internetes döntéshozók 79 százaléka egy számítógépes támadás esetén tudni szeretné, hogy ki állt a támadás mögött. Az informatikai döntéshozók 68 százaléka azonban úgy érzi, hogy nagyon ritka, hogy a kibertámadások indítóit elfognák és bíróság elé állítanák.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy nagy eltérés van a vállalkozások magukba vetett bizalma, miszerint képesek lennének megállítani egy kibertámadást, és a ténylegesen meghozott megelőző intézkedéseik között – hívja fel a figyelmet a kiberbiztonsági cég. A megkérdezettek több mint fele (53%) egyetért abban, hogy szervezetük képes lenne hatékonyan megállítani egy kibertámadást saját területén, és a döntő többség (83%) állítása szerint szervezetük megelőző intézkedéseket hoz a kiberbiztonsági események megelőzésére. A részletes adatokban azonban drámai változások tapasztalhatók: bár az informatikai döntéshozók 53 százaléka egyetért abban, hogy a szervezetük megbízható biztonsági politikával rendelkezik, mindössze tízből négy (41%) európai vállalkozás biztosít az összes munkavállalója számára kiberbiztonsági képzést – Franciaországban és az Egyesült Királyságban ez az arány egyharmados (33 és 34%).

Az informatikai csapataik számára kiberbiztonsági képzést nyújtó gazdálkodó szervezetek száma valamivel magasabb, mint azoké, akik az összes alkalmazottnak biztosítják a képzést: 4 százalék, szemben a 41 szzalékkal. Ez azonban nem elég, mivel korábbi kutatások azt mutatták, hogy a 2017-es kiberbiztonsági incidensek közel felét (46%) amunkavállalók okozták – legtöbbjük pedig olyan volt, aki nem informatikai osztályokon dolgozott.

A felmérésből az is kiderült, hogy az európai vállalkozások majdnem egyharmada támaszkodik kibervédelmi hírszerzési jelentésekre (30%) a fenyegetések kapcsán, ami arra utal, hogy egyre több informatikai döntéshozó felismeri, hogy fontos, hogy az informatikai csapatok magas minőségű fenyegetési információkkal rendelkezzenek, hogy a legjobb reagálást tudják előkészíteni az incidensekre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!