A szeptember 30-án zárult pénzügyi évben a dm Magyarország forgalma több mint 244 milliárd forint (628 millió euró) volt, a bolti forgalom 17 százalékkal nőtt, az online forgalom pedig 20,5 százalékkal bővült az előző évhez – adta hírül a drogérialánc.
Júliushoz képest 0,8 százalékos a kiskereskedelmi forgalom növekedése, éves összevetésben 4,1 százalékos.
Nem sok mozgástere van egy futárcégnek egy olyan hatalmas távol-keleti webáruházzal szemben, mint a Temu. A Packeta is inkább csak állja a sarat, és várja, hogy elüljön a népharag, és örül, hogy az iskolakezdési roham után, de még bőven a karácsonyi főszezon előtt derült fény arra, milyen sérülékeny a rendszere.
Nehéz lenne elfelejteni a galoppírozó tejárakat két évvel ezelőttről. Itt még nem tartunk, de láthatóan nőnek az árak.
Alaptalanul szórtak ki milliárdforintnyi bírságot, az élelmiszerárstop uniós jogba ütközött. A kiskermultik akár kártérítést is követelhetnek, de a per kemény lenne, a kormány pedig máris politikai háborút hirdetett.
Megjött a Spar reakciója az EU Bíróság ítéletére: örülnek.
Van az NGM közleményében minden: profithajhász multik, árdrágítók, piszkos játszmák, tisztességtelen profit. Nagy Márton felhúzta magát, és alaposan lehúzta az árstopos pert indító SPAR-t.
A SPAR perelte be a magyar államot, ez az ügy került a luxemburgi testület elé.
A Spar Magyarország a bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A magyar bíróság viszont az uniós versenyjogok esetleges megsértése miatt az Európai Bírósághoz fordult, az ítélet csütörtökön várható. Bár az árstop és a kötelező akciózás már a múlté, a Nagy Márton-féle kormányzati vegzálások tovább folytatódnak.
Aligha van jogsértés, amit a Gazdasági Versenyhivatal – némi miniszteri ösztönzésre – feltárhatna a kiskereskedőknél, miután a kötelező akciózás megszüntetése után árat emeltek. Az utóbbi azért is szükséges volt, mert már nem kötelesek beszerzési ár alatt értékesíteni, sőt ez újra tilos.
A hollandiai központú bútorlánc a szeptemberben kezdődő új pénzügyi évében több mint 330 cikk árát csökkenti, átlagosan 18 százalékkal.
Magyarországon ötödik, eddigi legnagyobb logisztikai központjának alapkőletételét tartották meg ünnepélyes keretek között Kiskunfélegyházán, ahol arra is fény derült, hány üzletet lát majd el a jövőben a központ.
A kormány még mindig azon sajnálkozik, hogy az emberek nem akarnak vásárolni, de vajon megjön a kedvük, ha bemennek egy élelmiszerboltba? És ha szidják nekik a kereskedőket, akkor jobb a helyzet?
A gazdasági minisztériumban meglepődtek, hogy a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágultak a hatósági árkorlátozás kivezetésével. A tárca – egyelőre – nem mondja meg azt, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, mindenesetre a mostani árak szerintük „túlzók” és „tisztességtelenek”, ezért versenyjogi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.
Ha uniós valutában számolunk, akkor a magyarok minden második eurója ide megy.
A tervezett Nemzeti Kereskedelmi Hivatal az élelmiszerlánc-felügyeleti díjakra is pályázik, amely éves szinten több tízmilliárd forint bevételt jelenthet a nemzetgazdasági tárcának.
De legalább maradt profit a láncnál, szemben a Tescóval.
A termékek legtöbbjének az ára nem változott, néhánynál azonban két számjegyű drágulást tapasztaltunk. Az árstop még egy utolsót odarúgott július végén a hazai boltokban.
