A kormány még mindig azon sajnálkozik, hogy az emberek nem akarnak vásárolni, de vajon megjön a kedvük, ha bemennek egy élelmiszerboltba? És ha szidják nekik a kereskedőket, akkor jobb a helyzet?
A gazdasági minisztériumban meglepődtek, hogy a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágultak a hatósági árkorlátozás kivezetésével. A tárca – egyelőre – nem mondja meg azt, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, mindenesetre a mostani árak szerintük „túlzók” és „tisztességtelenek”, ezért versenyjogi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.
Ha uniós valutában számolunk, akkor a magyarok minden második eurója ide megy.
A tervezett Nemzeti Kereskedelmi Hivatal az élelmiszerlánc-felügyeleti díjakra is pályázik, amely éves szinten több tízmilliárd forint bevételt jelenthet a nemzetgazdasági tárcának.
Az ötödik hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Tavaly júniushoz képest viszont 2,6 százalékkal nőtt.
De legalább maradt profit a láncnál, szemben a Tescóval.
A termékek legtöbbjének az ára nem változott, néhánynál azonban két számjegyű drágulást tapasztaltunk. Az árstop még egy utolsót odarúgott július végén a hazai boltokban.
Úgy véli a versenyhivatal, hogy a cég nem tudja garantálni, hogy valóban csak magyar hús van azokban a hűtőkben, amire azt írták, “100% friss és magyar”.
Budapest már most is Európa 15 legnépszerűbb úti célja közé tartozik, azonban még mindig sokat lehetne javítani a helyzeten. De miért nem tudják kihasználni a fővárosban rejlő lehetőségeket és mivel lehetne fellendíteni a luxusturizmust?
Napi 9-10 ezer vevő, kordonok, csoportos beengedés: így nyitott az első Primark Budapesten.
Zsákutcába került az 1886-ban induló, ma 40 országban, hárommillió tanácsadóval dolgozó Avon kozmetikai cég nagy dobása: a házaló értékesítési technika. Olyan vegyes modellt keresnek a helyére, ami a fiataloknak is tetszik – vallja a HVG interjújában az új vezérigazgató, Kristof Neirynck.
Az élelmiszerüzletek forgalma 6,3 százalékkal nőtt, a kiskereskedelem egésze 3,6 százalékkal.
Napokon belül lejár az 50 forintos italos palackokra és fémdobozok bevezetésére a gyártóknak és forgalmazóknak adott türelmi idő, tehát érdemes odafigyelni, nehogy megszokásból a (szelektív) hulladék közé dobjuk ezeket, különben keresztet vethetünk a darabonkénti 50 forintos visszaváltási díjra.
Egy évet élt a kormány infláció elleni csodafegyvere.
Kijött az a lista, amelyik megmutatja: milyen mértékben is pártoltak át a magyar vásárlók a diszkontokhoz a magas árak láttán.
A nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt: sem a lakosságot, sem a vállalkozásokat nem tudja a kormány meggyőzni arról, hogy vége a válságnak, és az inflációs nyomás is csökkent. A KSH áprilisi adatai ennek némileg ellentmondanak, de vajon májusban nőttek vagy csökkentek az árak az élelmiszerboltokban?
Vagy százméteres sor, üdvrivalgás és hangos zene várt a Primark első magyarországi üzletének nyitásakor az Arena Mallban. Volt, aki már reggel hétkor, három órával a nyitás előtt beállt a sor elejére, más inkább azt számolgatta, hogy ha nem ennyire korán kelt, a délután közepéig ráér bejutni. És azért olyan is akadt, akit elriasztott a tömeg.
Ha a gépjármű- és alkatrészüzleteket nem nézzük, akkor most először csökkent 100 ezer alá a kiskereskedelmi egységek száma Magyarországon.
Egyedi beléptetés, kamerák mindenütt, önkiszolgáló kasszák – akár személyzet nélkül is elműködhet egy közért.
Minden elemzői várakozásra rácáfolt a kiskereskedelmi forgalom márciusi alakulása, két gyenge hónap után a legfeljebb félszázalékosra jósolt bővülés helyett kétszázalékos ugrást mutattak a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A reálbérek persze valóban emelkedtek, és az állampapírkamatok februári kifizetéseinek egy része is a boltok kasszájában landolhatott, de szakértők nem zárják ki, hogy a statisztikában csúszott el valami.
