Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az év végi pénzszórás akkora negyedéves hiányt okozott, amilyen még egyszer sem volt, mióta vezetik a statisztikákat. A kormány úgy értékeli a számokat: ellenállóbb a gazdaságunk az EU átlagánál.
Az előzetes adatok szerint 3870 milliárd forint, a GDP 8,1 százaléka volt a kormányzati szektor 2020-as hiánya – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ebből 2276 milliárd forint az utolsó negyedévben jött össze.
Az egyenleg az egy évvel korábbinál 2882 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,0 százalékponttal lett rosszabb.
A mostaninál nagyobb éves hiány utoljára 2006-ban volt. Az pedig, hogy az év végi pénzszórásban az utolsó negyedévben 18,1 százalékos hiány jött össze, példátlan, mióta 1999-ben a mostani módszertannal kezdték el vezetni az adatokat.
A jelentős romlást a járvány gazdasági hatásaival és a válságkezelésre költött pénzekkel magyarázza a KSH. Hogy a kormányzati költekezés mennyire a válság hatásainak enyhítését szolgálta, azt már nem a statisztikusok dolga elemezni, mi mindenesetre átnéztük, mi mindenre költöttek:
Pénzügyminisztérium: A kormány 1200 milliárd forintot szórt ki év végén, óriási lett a hiány
Hiába a járvány és a válság, a kormány 2020-ban sem spórolta meg a decemberi pénzszórást. Ennek is köszönhetően a költségvetés brutális, a GDP 9 százalékát elérő hiányt hozott össze.
A kormányzati szektor adóssága eközben a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2020 végén 38 408 milliárd forintot, a GDP 80,4 százalékát érte el. 2019 végén ez a szám még csak 66,3 százalék volt. De nem csak az egy évvel korábbihoz képest óriási romlás ez, gyakorlatilag tíz év adósságcsökkentését sikerült eltüntetni: 2010 és 2014 között mozgott az adósság ezen a 80 százalék körüli szinten.
2019-hez képest a bevételek csak 38 milliárd forinttal, 0,2 százalékkal növekedtek. A jövedelemadó-bevételek 79 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal bővültek. A termelési adók 184 milliárd forinttal, 2,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az áfabevétel emelkedése 190 milliárd forint, 4,2 százalék volt. Ezzel szemben a társadalombiztosítási hozzájárulások 203 milliárd forinttal, 3,6 százalékkal, az egyéb bevételek 20 milliárd forinttal, 0,6 százalékkal csökkentek.
A kiadások 2920 milliárd forinttal, 13,4 százalékkal nőttek. Az „egyéb kiadások” sor 2169 milliárd forinttal, 56,3 százalékkal volt nagyobb a 2019-esnél – ide könyvelték le a legtöbb, válságkezeléssel kapcsolatos kiadást. De azért nem mindent:
munkavállalói jövedelmekre 194, pénzbeni társadalmi juttatásokra 293 milliárd forinttal költöttek többet, mint 2019-ben.
A Pénzügyminisztérium úgy kommentálta az adatokat: „a magyar gazdaság 2020-ban ellenállóbbnak bizonyult az Európai Unió átlagánál”. Azt már nem tették hozzá, hogy számszerűleg azért jöhetett ez ki, mert pár ország, ahol a járványnak már az első hulláma is óriási károkat okozott, lehúzta az uniós átlagot.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.