Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az előzetes adatok szerint 3870 milliárd forint, a GDP 8,1 százaléka volt a kormányzati szektor 2020-as hiánya – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ebből 2276 milliárd forint az utolsó negyedévben jött össze.
Az egyenleg az egy évvel korábbinál 2882 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6,0 százalékponttal lett rosszabb.
A mostaninál nagyobb éves hiány utoljára 2006-ban volt. Az pedig, hogy az év végi pénzszórásban az utolsó negyedévben 18,1 százalékos hiány jött össze, példátlan, mióta 1999-ben a mostani módszertannal kezdték el vezetni az adatokat.
A jelentős romlást a járvány gazdasági hatásaival és a válságkezelésre költött pénzekkel magyarázza a KSH. Hogy a kormányzati költekezés mennyire a válság hatásainak enyhítését szolgálta, azt már nem a statisztikusok dolga elemezni, mi mindenesetre átnéztük, mi mindenre költöttek:
Pénzügyminisztérium: A kormány 1200 milliárd forintot szórt ki év végén, óriási lett a hiány
Hiába a járvány és a válság, a kormány 2020-ban sem spórolta meg a decemberi pénzszórást. Ennek is köszönhetően a költségvetés brutális, a GDP 9 százalékát elérő hiányt hozott össze.
A kormányzati szektor adóssága eközben a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2020 végén 38 408 milliárd forintot, a GDP 80,4 százalékát érte el. 2019 végén ez a szám még csak 66,3 százalék volt. De nem csak az egy évvel korábbihoz képest óriási romlás ez, gyakorlatilag tíz év adósságcsökkentését sikerült eltüntetni: 2010 és 2014 között mozgott az adósság ezen a 80 százalék körüli szinten.
2019-hez képest a bevételek csak 38 milliárd forinttal, 0,2 százalékkal növekedtek. A jövedelemadó-bevételek 79 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal bővültek. A termelési adók 184 milliárd forinttal, 2,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az áfabevétel emelkedése 190 milliárd forint, 4,2 százalék volt. Ezzel szemben a társadalombiztosítási hozzájárulások 203 milliárd forinttal, 3,6 százalékkal, az egyéb bevételek 20 milliárd forinttal, 0,6 százalékkal csökkentek.
A kiadások 2920 milliárd forinttal, 13,4 százalékkal nőttek. Az „egyéb kiadások” sor 2169 milliárd forinttal, 56,3 százalékkal volt nagyobb a 2019-esnél – ide könyvelték le a legtöbb, válságkezeléssel kapcsolatos kiadást. De azért nem mindent:
munkavállalói jövedelmekre 194, pénzbeni társadalmi juttatásokra 293 milliárd forinttal költöttek többet, mint 2019-ben.
A Pénzügyminisztérium úgy kommentálta az adatokat: „a magyar gazdaság 2020-ban ellenállóbbnak bizonyult az Európai Unió átlagánál”. Azt már nem tették hozzá, hogy számszerűleg azért jöhetett ez ki, mert pár ország, ahol a járványnak már az első hulláma is óriási károkat okozott, lehúzta az uniós átlagot.
