Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Októberben az államháztarás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 333,9 milliárd forintos hiánnyal zárt – derült ki a Pénzügyminisztérium (PM) tájékoztatójából. Ez 62,1 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A védekezési kiadások és a gazdaságnak nyújtott támogatások, valamint az uniós fejlesztések előfinanszírozása következtében
az év első tíz hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2604,2 milliárd forintos hiánnyal zárt.
A központi költségvetés 2140,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 489,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,7 milliárd forintos többletet könyveltek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 575,4 milliárd forintot tett ki.
Októberben 88,0 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Így a tízhavi bevétel 997,4 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor az uniós kiadások meghaladták az 1642,0 milliárd forintot.
Idén október végéig 593,3 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések.
Október végére központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 830,7 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal, a kiadások viszont 2859,5 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal nőttek.
Az év első tíz hónapjában általános forgalmi adóból (áfa) 3783,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbitól mindössze 8,8 milliárd forinttal maradt el. A jövedéki adóból származó bevétel viszont 14,2 milliárd forinttal 982,7 milliárd forintra nőtt.
A keresetek emelkedése 4,4 százalékkal, 88,1 milliárd forinttal 2069,8 milliárd forintra emelte a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételeket. Az év első tíz hónapjában a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető bevételek (2688,3 milliárd forint) 2,4 százalékkal, 64,8 milliárd forinttal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól. Az egészségbiztosítási alapba befolyt összeg viszont csak 0,4 százalékkal, alig 5,3 milliárd forinttal emelkedett.
A társasági adóbevételek 131,7 milliárd forinttal 346 milliárd forintra emelkedtek, miután a december havi adóelőleg-kiegészítés eltörlése miatt a tavalyi negyedik negyedévi kötelezettségek befizetése januárban teljesült.
A pénzügyi szervezetek különadójából befolyt 86,9 milliárd forint, csaknem duplája volt a tavalyi 44,0 milliárd forintnak. A tranzakciós illetékből eredő 181,1 milliárd forint viszont 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál.
A járványügyi intézkedésekkel összefüggésben idén bevezetett kiskereskedelmi adó összege október végéig 47,4 milliárd forintot tett ki.
A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 5668,5 milliárd forint szerepel, 776,5 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, 181,4 milliárd forinttal nőtt, de ez tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatást is.
A költségvetési szerveknél jelent meg a járvány miatt szükségessé vált eszközbeszerzéseknek az a 449,3 milliárd forintos része, amely a külképviseleteken keresztül zajlott le.
A költségvetési szerveket terhelte továbbá:
- 200,2 milliárd forint a kiemelt közúti projektekre;
- 196,3 milliárd forint kifizetés a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból;
- 165,0 milliárd forint a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra;
- 110,0 milliárd forint az autópálya rendelkezésre állási díjára;
- 92,8 milliárd forint a nemzeti agrártámogatásokra;
- 84,7 milliárd forint a közúthálózat fenntartására és működtetésére;
- 82,0 milliárd forint a Falusi Útalap programjaira;
- 78,6 milliárd forint a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására;
- 53,5 milliárd forint kifizetése a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból.
Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások október végéig 530,2 milliárd forintot tettek ki, ez 171,6 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakát. A közösségi közlekedés személyszállítási költségtérítésére 136,8 milliárd forinttal, a vasúti pályahálózat-működtetési költségtérítésre 34,3 milliárd forinttal többet számoltak el idén a tavalyi összegnél.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 57,9 milliárd forinttal, 209,4 milliárd forintra emelkedtek.
A tízhavi nyugdíjkifizetések 2998,7 milliárd forintot tettek ki, ami 145,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg 1304,0 milliárd forintot tett ki, 200,3 milliárd forinttal, azaz 18,1 százalékkal többet a tavalyi 1103,7 milliárd forintnál.
A központi költségvetés adóssága tíz hónap alatt 4379,3 milliárd forinttal 34 061,2 milliárd forintra nőtt.
A forintadósság október végéig 3209,6 milliárd forinttal nőtt, és 27 566,7 milliárd forintot ért el, ami a teljes államadósság 80,9 százalékát teszi ki a tavaly decemberében végi 82,1 százalékkal szemben. A központi költségvetés devizaadóssága 1193,3 milliárd forinttal 6314,5 milliárdra növekedett az elmúlt év végéhez képest. Részaránya az év végi 17,3 százalékról 18,5 százalékra emelkedett.
Ebben még nincs benne a novemberben kibocsátott 2,5 milliárd euró tíz- és harmincéves lejáratú eurókötvény, ami 900 milliárd forintnak felel meg.
A járvány előtti szint 99,5 százalékára tért vissza a magyar ipar, amikor megérkezett a második hullám
Az egy évvel korábbihoz képest 1 százalékkal esett vissza szeptemberben az ipari termelés, majdnem pontosan visszatért a válság előtti állapotra. Főleg az autóipar fellendülése magyarázza a kilábalást.
