Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Októberben az államháztarás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 333,9 milliárd forintos hiánnyal zárt – derült ki a Pénzügyminisztérium (PM) tájékoztatójából. Ez 62,1 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A védekezési kiadások és a gazdaságnak nyújtott támogatások, valamint az uniós fejlesztések előfinanszírozása következtében
az év első tíz hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2604,2 milliárd forintos hiánnyal zárt.
A központi költségvetés 2140,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 489,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,7 milliárd forintos többletet könyveltek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 575,4 milliárd forintot tett ki.
Októberben 88,0 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Így a tízhavi bevétel 997,4 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor az uniós kiadások meghaladták az 1642,0 milliárd forintot.
Idén október végéig 593,3 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések.
Október végére központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 830,7 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal, a kiadások viszont 2859,5 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal nőttek.
Az év első tíz hónapjában általános forgalmi adóból (áfa) 3783,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbitól mindössze 8,8 milliárd forinttal maradt el. A jövedéki adóból származó bevétel viszont 14,2 milliárd forinttal 982,7 milliárd forintra nőtt.
A keresetek emelkedése 4,4 százalékkal, 88,1 milliárd forinttal 2069,8 milliárd forintra emelte a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételeket. Az év első tíz hónapjában a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető bevételek (2688,3 milliárd forint) 2,4 százalékkal, 64,8 milliárd forinttal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól. Az egészségbiztosítási alapba befolyt összeg viszont csak 0,4 százalékkal, alig 5,3 milliárd forinttal emelkedett.
A társasági adóbevételek 131,7 milliárd forinttal 346 milliárd forintra emelkedtek, miután a december havi adóelőleg-kiegészítés eltörlése miatt a tavalyi negyedik negyedévi kötelezettségek befizetése januárban teljesült.
A pénzügyi szervezetek különadójából befolyt 86,9 milliárd forint, csaknem duplája volt a tavalyi 44,0 milliárd forintnak. A tranzakciós illetékből eredő 181,1 milliárd forint viszont 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál.
A járványügyi intézkedésekkel összefüggésben idén bevezetett kiskereskedelmi adó összege október végéig 47,4 milliárd forintot tett ki.
A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 5668,5 milliárd forint szerepel, 776,5 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, 181,4 milliárd forinttal nőtt, de ez tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatást is.
A költségvetési szerveknél jelent meg a járvány miatt szükségessé vált eszközbeszerzéseknek az a 449,3 milliárd forintos része, amely a külképviseleteken keresztül zajlott le.
A költségvetési szerveket terhelte továbbá:
- 200,2 milliárd forint a kiemelt közúti projektekre;
- 196,3 milliárd forint kifizetés a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból;
- 165,0 milliárd forint a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra;
- 110,0 milliárd forint az autópálya rendelkezésre állási díjára;
- 92,8 milliárd forint a nemzeti agrártámogatásokra;
- 84,7 milliárd forint a közúthálózat fenntartására és működtetésére;
- 82,0 milliárd forint a Falusi Útalap programjaira;
- 78,6 milliárd forint a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására;
- 53,5 milliárd forint kifizetése a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból.
Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások október végéig 530,2 milliárd forintot tettek ki, ez 171,6 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakát. A közösségi közlekedés személyszállítási költségtérítésére 136,8 milliárd forinttal, a vasúti pályahálózat-működtetési költségtérítésre 34,3 milliárd forinttal többet számoltak el idén a tavalyi összegnél.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 57,9 milliárd forinttal, 209,4 milliárd forintra emelkedtek.
A tízhavi nyugdíjkifizetések 2998,7 milliárd forintot tettek ki, ami 145,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg 1304,0 milliárd forintot tett ki, 200,3 milliárd forinttal, azaz 18,1 százalékkal többet a tavalyi 1103,7 milliárd forintnál.
A központi költségvetés adóssága tíz hónap alatt 4379,3 milliárd forinttal 34 061,2 milliárd forintra nőtt.
A forintadósság október végéig 3209,6 milliárd forinttal nőtt, és 27 566,7 milliárd forintot ért el, ami a teljes államadósság 80,9 százalékát teszi ki a tavaly decemberében végi 82,1 százalékkal szemben. A központi költségvetés devizaadóssága 1193,3 milliárd forinttal 6314,5 milliárdra növekedett az elmúlt év végéhez képest. Részaránya az év végi 17,3 százalékról 18,5 százalékra emelkedett.
Ebben még nincs benne a novemberben kibocsátott 2,5 milliárd euró tíz- és harmincéves lejáratú eurókötvény, ami 900 milliárd forintnak felel meg.
A járvány előtti szint 99,5 százalékára tért vissza a magyar ipar, amikor megérkezett a második hullám
Az egy évvel korábbihoz képest 1 százalékkal esett vissza szeptemberben az ipari termelés, majdnem pontosan visszatért a válság előtti állapotra. Főleg az autóipar fellendülése magyarázza a kilábalást.
