Átmenetileg el lehet engedni a költségvetési hiányt és az államadósságot, de 2022 után kötelező lesz visszafordulni az egyensúly és növekedés bevált receptjéhez – közölte a jegybankelnök hétfőn megjelent írásában.

Matolcsy György szerint a magyar gazdaságtörténetben példátlan pénzügyi forrásbőség lép fel az Európai Unióból, az MNB programjai révén, a bankrendszerből, valamint a családi és vállalkozói megtakarításokból. A forrásbőség igazi kockázatát azok a költések jelentik, amelyeket nem hangoltak össze versenyképességi fordulattal, „ha nem vigyázunk, megismétlődhet az 1970-es évtized kudarca: külső eladósodás egy fenntarthatatlan gazdasági szerkezet fenntartásáért” – írta a Novekedes.hu-n.

Matolcsy megismételte, hogy a következő évtized „megnyeréséhez” a legfontosabb a társadalmi együttműködés megőrzése és a politikai stabilitás fenntartása. Ehhez az évtized várható természeti, egészségügyi, gazdasági és pénzügyi válságait mind jól kell kezelni, „hasonlóan a Covid-19 támadásának első hullámához”.

Meghökkentő dolgok a büdzsében: úgy csökken az államadósság, hogy nő?

Magyar falvak, állami média, rendőrség, volt akadémiai kutató­hálózat - egyebek mellett az ezeknek jutó összegeket növelték a költségvetési vita során a kormánypárti képviselők. A büdzsé a kormányzati szándékok hű tükre.

A jegybankelnök ismételten hosszú távon fenntartható felzárkózási modellt sürgetett, és úgy vélte, bár a mai magyar gazdasági modell már jelentős mértékben ilyen, de még sok a hiányzó láncszem. „Legfontosabb, hogy még nem rendelkezünk világos jövőképpel” – állította, és újból azt javasolta, hogy ez legyen Ausztria gazdasági fejlettségi szintjének, életszínvonalának és életminőségének utolérése.

Ez ugyan nem történhet meg 2030-ig, de világos menetrend kell a következő 20-25 évre: ennek hiányában az a történelmi kockázat vár ránk, hogy ez a felzárkózás soha nem megy végbe”

– írta a jegybankelnök.

Matolcsy György hiányolta a világos jövőkép mellett annak megvalósítási stratégiáját is, amire megoldás lehet szerinte a teljes versenyképességi fordulat, és javasolta, hogy a stratégia célja az évente egy hely javítása legyen az MNB Versenyképességi rangsor magyar helyezésén. „Így a 9. helyre jöhetünk fel 2030-ra” – jelezte, megjegyezve, hogy ilyen, programozott menetrend nélkül nagy a kockázata annak, hogy még ennél szerényebb célokat sem ér el az ország.