Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg csütörtökön kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). A járvány második hullámának idején a legfontosabb cél a magyar gazdaság működőképességének a megőrzése, a munkahelyek megvédése és a vállalkozások támogatása – írták.
Szeptemberig a központi költségvetés 1841,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 13,3 milliárd forint többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 441,8 milliárd forint hiányt értek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 303,6 milliárd forintot tett ki.
A központi alrendszer kiadásai szeptember végéig 18 460,0 milliárd forintot tettek ki, 2612,6 milliárd forinttal, 16,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A kiadások közül az év első kilenc hónapjában kiemelkednek a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatások, amik 150,9 milliárd forintot tettek ki, valamint az egészségügyi eszközbeszerzések, amikre 581,4 milliárd forintot költöttek.
A lakásépítés támogatására a kilenc hónapban 183,6 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből, ez 55,7 milliárd forinttal magasabb a tavalyi összegnél.
A családi támogatásokra 2020. szeptember végéig összesen 301,6 milliárd forintot fordított a kormány, ami 1,5 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.
A központi alrendszer bevételei szeptember végéig 16 189,7 milliárd forintot tettek ki, az előző év azonos időszakához képest 645,9 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal nőttek.
A személyi jövedelemadó bevételei 74,6 milliárd forinttal 1850,5 milliárd forintra nőttek, a társasági adóé 128,6 milliárd forinttal 304,3 milliárd forintra emelkedtek. Az általános forgalmi adóból viszont 65,7 milliárd forinttal kevesebb, 3259,5 milliárd forint érkezett be a költségvetésbe.
A központi költségvetés adóssága szeptember végéig 3812,7 milliárd forinttal, 33 494,7 milliárd forintra nőtt. A nettó forintkibocsátás 2652,3 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás pedig 634,8 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát.
A forint árfolyamának gyengülése az elmúlt év végéhez képest 520,2 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 617,5 milliárd forint nettó kamatkiadás 149 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
