Windisch László szerint addig nem tudjuk megfelelően értékelni egyes országok halálozási statisztikáit, amíg a hivatalok nem a WHO ajánlásának megfelelő, az EU-ban harmonizált szempontok szerint végzik az adatok feldolgozását.
Nem elég, hogy hatodával visszaesett az építőipari termelés szintje, a jövő sem ígérkezik fényesnek, 29 százalékkal kevesebb új szerződést kötöttek februárban, mint egy évvel korábban.
Akkora visszaesés volt a kiskereskedelmi forgalomban, mint amekkora a tavaly áprilisi boltzárat leszámítva sosem, az igazán kellemetlen meglepetés nem ez a most kiadott számokban, hanem az: még 2020 végéhez, 2021 januárjához képest is keveset vásároltak az emberek idén februárban. Úgy tűnik, elhúzódó válságra készültek sokan már akkor is.
Az étolaj 21, az üzemanyagok és a dohányáruk 17 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor, a krumpli ára közel 20 százalékkal csökkent. Összességében 3,7 százalékos az infláció.
Visszatért az ipari termelés a járvány előtti utolsó hónap szintje fölé.
A KSH adatai szerint februárban sem lehetett turizmusról beszélni.
411 000 forint volt a bruttó átlagbér a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli közlése alapján, ami nettó 273 300 forint átlagos havi jövedelmet jelentett a munkavállalók számára. A Bank360 számításai alapján ez akár 23 millió forintos lakáshitel felvételét is lehetővé teszi.
Az év végi pénzszórás akkora negyedéves hiányt okozott, amilyen még egyszer sem volt, mióta vezetik a statisztikákat. A kormány úgy értékeli a számokat: ellenállóbb a gazdaságunk az EU átlagánál.
Az állami dolgozók béremelése húzta fel a magyar átlagkereseti adatot januárban.
Januárhoz képest egy kicsit javult a munkaerőpiaci helyzet februárra. Jól látszik a számokon, hogy a válságban hatalmas szakadék lett a férfiak és a nők munkaerőpiaci helyzete között, ahogy az idősek és a fiatalabbak között is.
Az export 5,2, az import 10 százalékkal esett vissza euróban számolva az egy évvel korábbihoz képest januárban.
Minimálisan csökkent a halálesetek száma februárban az egy évvel korábbihoz képest, mielőtt bedurvult volna a harmadik hullám. A születések száma alig változott.
Azt elemezték a Népességtudományi Kutatóintézetben, hogy mennyivel dobta meg a korábbi évek alapján becsült halálozásokat a járványhelyzet: 14 százalékkal. A tanulmányból az is kiderül, hogy a hivatalosan koronavírusban elhunytak számához képes másfélszer többen haltak meg tavaly március és december között, és hogy amikor novemberben lezárták az országot, a többlethalálozás már bőven a csúcson volt.
Jókora növekedéssel indította az építőipar 2021-et.
Ahogy a félvezetők hiánya miatt csökkentett üzemmódra kapcsoltak az autógyárak, 28 százalékkal esett vissza a termelésük, emiatt a teljes magyar ipar mínuszban zárta a januárt. A decemberhez képest így is sikerült minimális növekedést elérni, annyira sok elektronikai termék készült.
Tavaly szeptember óta nem volt akkora az infláció, mint most. Az olaj, a dohánytermékek és az autók ára nőtt a legjobban az elmúlt egy évben.
Jelentős visszaesést mért a KSH a magyar ipar teljesítményében, ha 2020 elejéhez viszonyítunk, de az elemzők már azt is kellemes meglepetésnek tartják, hogy legalább decemberről januárra nőtt a teljesítmény egy kicsit.
1,8 százalékkal esett vissza januárban a kiskereskedelmi forgalom. Úgy tűnik, sokan az elhúzódó válságtól tartva visszafogják a kiadásaikat.
Közzétette a KSH a 2020-as GDP-csökkenésről szóló részletes számait. Éves szinten 5 százalékos volt a visszaesés, a recessziót legnagyobb részben a tavaszi lezárások és a szolgáltató szektor részleges leállása magyarázzák.
Nemcsak a munkanélküli, hanem az inaktívnak besorolt munka nélkül lévő magyarok száma is megugrott januárban, összességében már rosszabb volt a helyzet, mint a tavaszi első hullám idején.
