szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

2,3 százalékos GDP-esést mért a KSH 2021 első három hónapjában. 2020 végéhez képest így is nőtt a gazdaság teljesítménye.

A nyers adat szerint 2,3, szezonális és naptárhatással kiigazított számok szerint 1,8 százalékkal csökkent a magyar GDP az idei első negyedévben 2020 január-márciusához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez, 2020 október-decemberéhez viszonyítva 1,9 százalékos növekedést mért a KSH.

Azt ezúttal is hozzátették a statisztikusok: a járvány olyan gyors változásokat hozott a gazdaságban, amely az adatok felvételére és feldolgozására is hatással van, ezért a későbbiekben a szokásosnál nagyobb mértékben is korrigálhatják a mostani számot. Igaz, ehhez hasonló figyelmeztetést egy negyedévvel ezelőtt is közzétettek, akkor mégsem lett nagy korrekció az első adatközléshez képest.

Mivel a második negyedévben a tavalyi összeomláshoz viszonyítva egész biztos, hogy nagy növekedés jön, a mostani adatokon múlt, hogy V vagy W alakú válságról beszélhetünk-e, vagyis a tavaly április-júniusi zuhanás után töretlen lesz-e a visszaerősödés, vagy lesz-e olyan negyedév, ami rosszabb az előzőnél – egyelőre az jó hír, hogy az éves szintű visszaesés ellenére legalább az előző negyedévhez képest növekedést mértek. Itt két, ellentétes hatást láttunk: az ipar teljesítménye V alakot mutat, a szolgáltató szektoré viszont W-t.

©

A járvány miatt akár egyik hétről a másikra óriásit változhat a gazdaság helyzete, ezért is különösen fontos most figyelni arra, pontosan milyen időszakból származó adatokat hasonlítunk össze egymással. Ezért minden részletesebb elemzés előtt érdemes egymás mellé tenni 2020 és 2021 első negyedévének rövid idővonalát.

2020-ban

  • úgy telt el a január, de még a február első fele is, hogy egy normális év lesz a gazdaságban,
  • február utolsó hetében már lehetett sejteni Magyarországon is, hogy baj lehet, ennek a leglátványosabb példája a február-március fordulóján kitört felvásárlási láz volt,
  • a kormány március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet, ugyanaznap kezdett el zuhanni a forint,
  • március 16-án vezették be az iskolazárat és az üzletek rövidített nyitvatartását, az ezt követő néhány napban bezártak az autógyárak,
  • kijárási korlátozást március 28-án vezettek be, vagyis a negyedévnek az utolsó négy napjában volt érvényben.

2021 első negyedéve pedig a következőképp nézett ki:

  • az éttermek zárva tartottak a teljes negyedévben, a szállodák csak üzleti célból fogadhattak vendégeket,
  • az ország nagy gyárai szinte végig működtek – kivételt az autógyárak rövid leállása jelentett, de ennek csak közvetetten volt okozója a járványhelyzet –,
  • március 8-ától jött némi szigorítás: a boltok többségét bezárták, de a nagyobb forgalmat biztosítók – élelmiszerüzletek, patikák, drogériák, benzinkutak – nyitva maradhattak ekkor is, az iskolákba pedig addig nyolcadik osztálytól felfele nem kellett bemenni, március 8-tól zártak be az általános iskolák és az óvodák is,
  • a terasznyitás és más korlátozások feloldása pedig látványos volt, de az első negyedéves adatok elemzésénél nem lehet még figyelembe venni.

Vagyis nagyon leegyszerűsítve:

egy olyan negyedévet, amelynek az utolsó három hetében voltak szigorú korlátozások, hasonlítunk össze egy olyan negyedévvel, amelyben a szolgáltató szektor végig nagyon nagy bajban volt, a gyárak viszont működtek, és az utolsó három és fél hétben jött egy kicsivel több korlátozás.

Azt, hogy a GDP-adat részleteiben miként állt össze, szokás szerint csak két hét múlva teszi majd közzé a KSH, de a már kiadott adatokból is le lehet vonni elég sok következtetést.

Az ipar teljesítménye 4 százalékkal volt jobb, mint 2020 első három hónapjában. Ennek a fő oka egész egyszerűen a bázishatás: az, hogy tavaly március utolsó két hetében sok gyár zárva volt – köztük az autógyárak is –, idén pedig nem, azt eredményezte, hogy az idén márciusi ipari termelés 16,5 százalékkal lett magasabb a tavalyinál.

©

Gondok voltak az autóiparban idén is, a kecskeméti Mercedes-gyárban januárban tíz napra leállt a termelés, a győri Audi-gyár pedig egy időre egy műszakos rendre tért át. Ennek az oka a chipek és félvezetők globális hiánya: a járvány miatt megugrott a számítástechnikai cikkek iránti kereslet, a chipgyártók emiatt inkább annak a szektornak szállítottak több alkatrészt, a járműgyárakba kevesebb jutott. Ez hosszabb távon okozhat még több problémát (a Mercedes-gyárban a munka azóta a második negyedévben is leállt már egyszer), de az első negyedévben még csak annyi kár lett emiatt, ami eltörpül a tavaly márciusi teljes leállásokhoz képest.

De a bázishatáson kívül vannak más okok is a jó teljesítmény mögött. Az iparnak az autógyártáson kívüli részeiben is volt erősödés – a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása 8-10 százalékkal nőtt mind a három vizsgált hónapban. Így jött össze például februárban az a Magyarországon nagyon ritka helyzet is, hogy az ipar teljesítménye úgy nőtt, hogy eközben a járműiparé abban a hónapban épp visszaesett.

©

Az építőiparról érdemes külön említést tenni: ott az év első három hónapjában 2 százalékos volt a visszaesés 2020 január-márciusához képest. Itt főleg arra gyanakodhatunk, hogy az önkormányzati megrendelések jelentős része kiesett a pénzhiány miatt. A lakásépítések száma eközben 29 százalékkal nőtt, köszönhetően nagyrészt a most újra bevezetett kedvezményes lakásáfának.

Azonban míg a gyárakban nyugodtan folyt a munka az idei év elején, a szolgáltató szektor hatalmas károkat szenvedett. Hogy mekkora a baj, az már a 2020-as számokon is látszott: a tavalyi 5 százalékos GDP-csökkenésből 2,7 százalékpont esést magyarázott a szolgáltatószektor zuhanása.

A szálláshelyek 86 százalékkal kevesebb vendéget fogadtak, mint tavaly január-márciusban, az árbevételük 87 százalékkal csökkent. A lezárások miatt ezen nem is kell csodálkozni.

A kiskereskedelmi forgalom 3,2 százalékkal csökkent. Ennek egy részét az magyarázza, hogy a tavaly februári és márciusi számokat a felvásárlási roham az egekbe lökte, több évtizedes rekord dőlt meg akkor. Az élelmiszerüzletek forgalma 1,5 százalékkal nőtt is idén – enni járvány alatt ugyanúgy kell, mint máskor –, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben viszont 4 százalékos volt a csökkenés. Ez utóbbit csak részben magyarázza a márciusi boltzár, januárban és februárban is csökkenést mértek, ami azt mutatta, hogy sokan számítottak elhúzódó válságra, ezért inkább visszafogták a kiadásaikat. Látványos volt az üzemanyag forgalmának zuhanása is: az 5,8 százalékos visszaesés leginkább a home office elterjedésének tudható be.

©

Az optimista forgatókönyvnél is jobb lett az adat

Az első negyedéves GDP-növekedés még a legoptimistább elemzőket is meglepte – írta Virovácz Péter, az ING elemzője. A negyedéves alapon mért 1,9 százalékos növekedés az Európai Unió egyik, ha nem a legdinamikusabb mutatója lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság már a vártnál korábban, a nyár előtt elérheti a válság előtti gazdasági teljesítményt – tette hozzá.


Az elemző szerint vélhetően az ipar és az építőipar hozzáadott értéke is jóval nagyobb mértékben bővült, mint azt a termelési mutatók jelezték, emellett a kormányzati hozzájárulás szerepe is okozhatott meglepetést, csak a szolgáltatások esetében lenne nehéz jelentős növekedést vizionálni. Így pedig „több mint reális elképzelés lehet”, hogy a magyar gazdaság idén 6 százalékos vagy akár azt meghaladó gazdasági növekedést mutasson az év egészében – számolt.

2020 szilveszterén a Pénzügyminisztérium egy előrejelzésében arról írt, hogy 3,5 százalékos lehet a GDP-növekedés 2021-ben. Márciusban aztán Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a kormány becslése szerint minden hét lezárás 0,1 százalékponttal kisebb éves GDP-növekedést jelent majd – az általunk megkérdezett szakértők is reális becslésnek tartották ezt. Amikor pedig áprilisban beadták a költségvetés módosítását, az eredetileg tervezett 4,8-ról 4,3 százalékra csökkentették az éves GDP-növekedési várakozást. Ez a tavalyi 5 százalékos visszaesés után azt jelentené, hogy az idei év végére nem jutna vissza a magyar GDP a 2019-es szintre. A Magyar Nemzeti Bank ennél sokkal optimistább forgatókönyvet is felvázolt, 4 és 6 százalék közötti növekedést valószínűsítve. Az Európai Bizottság előrejelzést ennek a sávnak épp a közepén van, ők 5 százalékos növekedést valószínűsítettek az idei évre.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!