Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal az áprilisi demográfiai adatokat. Ezek szerint a természetes fogyás – vagyis a halálozások és a születések különbsége – 125 százalékkal nőtt a 2020 áprilisihoz képest.

Idén áprilisban az eddig ismert adatok szerint 14 714 magyar halt meg, ami 40 százalékkal, 4214 fővel több az egy évvel korábbinál. Azt külön kiemelte a KSH, hogy a járvány miatt a szokásosnál sokkal több időbe telik a halotti anyakönyvi kivonatokat összesíteni, ezért ez a mutató még nőhet is.

És valóban, a korábbi hónapok számait is korrigálták most, ezernél is több korábbi haláleset került be most visszamenőlegesen a statisztikába:

• még a januárban elhunytak között is voltak 31-en, akik csak most kerültek be a statisztikába, az eredetileg közölt 12 916-ról márciusra már 13 750-re nőtt a számuk, most már 13 781-nél tart,
• februárról először 11 024 áldozatot jelentettek, ezt azóta 11 598-ra korrigálták, most pedig már 11 819-re,
• márciusról pedig egy hónapja ilyenkor 16 379 halálesetről adtak hírt, ezt 17 304-re növelték most.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a korrekcióval együtt

2021 márciusa az elmúlt 21 évnek nem a harmadik legrosszabb halálozási mutatója, ahogy az eddigi szám mutatta, hanem a legrosszabb.

Az áprilisi halálozási szám így is jóval a koronavírusos áldozatok száma alatt marad, abban a hónapban a hivatalos adatok 6706 covidos áldozatról szóltak, vagyis nélkülük egy hatalmas csökkenés lett volna (tavaly áprilisban 303 áldozata volt a járványnak). Ennek több lehetséges oka is van, a legvalószínűbb magyarázatok között szerepel az, hogy a járványügyi korlátozások más betegségektől is jól védtek, de az sem elhanyagolható, hogy a korábbi hónapokban sok olyan idős vagy súlyos beteg halhatott meg a koronavírus miatt, aki a vírusfertőzés nélkül mostanáig élhetett volna.

Az év első négy hónapjában összesen 57 618-an haltak meg az országban, 12 463-mal többen, mint tavaly január és április között.

Eközben áprilisban 6966 gyerek született, ez a szám 1,3 százalékkal, 94 fővel kevesebb, mint 2020 áprilisában. Az év első négy hónapjában szinte pontosan ugyanannyi gyerek született, mint tavaly január-áprilisban, a 29 273 születés csak 24-gyel kevesebb a tavaly ilyenkorinál. Az éven belüli váltakozás viszont látványos: januárban 9,3 százalékos volt a visszaesés, februárban ez már pozitívba fordult, márciusban 10 százalékos a növekedés, és most újra csökkenést mértek.

Első ránézésre ez olyannak tűnik, mint ha az első hullám alatt sokan elhalasztották volna a gyerekvállalást, majd a tavasz végén, ahogy a lezárások véget értek, és úgy tűnt, kijövünk a válságból is, úgy döntöttek, mégis legyen most gyerekük, azonban a nyár közepére visszatért a gyerekvállalási kedv a régibe. De mielőtt túlzottan elkötelezzük magunkat e magyarázat mellett, érdemes lesz néhány hónapot várni, hogy tartósabb trendeket lássunk.

A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított értéke a tavaly ilyenkori 1,49-ről 1,52-re nőtt.

Áprilisban hatalmasat nőtt a házasságkötések száma, az 5046 új házasság 1125-tel több a tavaly olyankorinál – a járvány miatt tavaly áprilisban sokan elhalasztották inkább az esküvőt. Idén eddig összesen 17 047 pár kötött házasságot, ez 860-nal több az egy évvel korábbinál.