Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Idén márciusban 435 200 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, a nettó átlag pedig 289 400 forint – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Mindkét mutató 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A statisztikát úgy érdemes értelmezni, hogy hozzátesszük: az 5 főnél nagyobb cégek, valamint a költségvetési szféra teljes állásra bejelentett dolgozóinak bére számít bele az adatokba. Vagyis sem a legkisebb cégek munkavállalóinak bére, sem a válság miatt részmunkaidőre küldöttek fizetése nem jelenik itt meg.
Mivel az infláció az év első három hónapjában átlagosan 3,2 százalékos volt, egy ekkora béremelkedés azt jelenti, hogy a reálkereset 6,0 százalékkal nőtt.
A KSH most már közzéteszi a mediánkereseti adatot is, vagyis azt a számot, amelynél a teljes állásban dolgozók egyik fele többet keres, a másik fele kevesebbet. Most bruttó 343 046 forint ez az érték, 10,4 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor.
Jól látszik a számokon, hogy az állami béremelések húzták fel az átlagot. Ilyen volt például az orvosi béremelés, a bírók, az ügyészek, és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – magyarázta a KSH. A versenyszféra vállalatainál 8 százalékkal nőtt az átlagkereset, a költségvetési szférában viszont 11 százalékkal.
A legjobban az információ-kommunikáció szektor fizetett, ott 727 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, a legkevesebb pénzt pedig a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók vihették most haza, ott 251 200 forint volt a bruttó átlag. Jól látszik, hogy a vendéglátásban sokat spórolnak még azoknak a fizetésén is, akiket megtartottak a munkahelyükön és teljes állásban is maradtak.
A nemek közötti különbség egy kicsit csökkent, de még mindig nagyon nagy: a férfiak bruttó átlagkeresete 457 600 forint, a nőké 384 ezer, ez 9, illetve 10 százalékos növekedés.
