Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
8,7 százalékkal nőtt az átlagkereset márciusban, nagyrészt az állami béremeléseknek köszönhetően.
Idén márciusban 435 200 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, a nettó átlag pedig 289 400 forint – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Mindkét mutató 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A statisztikát úgy érdemes értelmezni, hogy hozzátesszük: az 5 főnél nagyobb cégek, valamint a költségvetési szféra teljes állásra bejelentett dolgozóinak bére számít bele az adatokba. Vagyis sem a legkisebb cégek munkavállalóinak bére, sem a válság miatt részmunkaidőre küldöttek fizetése nem jelenik itt meg.
Mivel az infláció az év első három hónapjában átlagosan 3,2 százalékos volt, egy ekkora béremelkedés azt jelenti, hogy a reálkereset 6,0 százalékkal nőtt.
A KSH most már közzéteszi a mediánkereseti adatot is, vagyis azt a számot, amelynél a teljes állásban dolgozók egyik fele többet keres, a másik fele kevesebbet. Most bruttó 343 046 forint ez az érték, 10,4 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor.
Jól látszik a számokon, hogy az állami béremelések húzták fel az átlagot. Ilyen volt például az orvosi béremelés, a bírók, az ügyészek, és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – magyarázta a KSH. A versenyszféra vállalatainál 8 százalékkal nőtt az átlagkereset, a költségvetési szférában viszont 11 százalékkal.
A legjobban az információ-kommunikáció szektor fizetett, ott 727 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, a legkevesebb pénzt pedig a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók vihették most haza, ott 251 200 forint volt a bruttó átlag. Jól látszik, hogy a vendéglátásban sokat spórolnak még azoknak a fizetésén is, akiket megtartottak a munkahelyükön és teljes állásban is maradtak.
A nemek közötti különbség egy kicsit csökkent, de még mindig nagyon nagy: a férfiak bruttó átlagkeresete 457 600 forint, a nőké 384 ezer, ez 9, illetve 10 százalékos növekedés.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.