A francia parlament végleges formájában elfogadta kedd este a három hónappal ezelőtti tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame felújításáról szóló törvényt, amely Emmanuel Macron államfő elképzelésének megfelelően öt évre tervezi a munkálatok időtartamát.
Az újító elmék örök dilemmájával, a menni vagy maradni kérdésével birkózott az 1930-as évek végén a hazai építészeti gondolkodást forradalmasító Molnár Farkas, aki a kényszerű behódolást választva aztán túlbuzgón egykori önmagának is hátat fordított.
A popkultúra bizarr ikonjaivá vált amerikai sorozatgyilkosok közül azzal emelkedik ki a dokumentum- és mozifilmben is felidézett Ted Bundy, hogy behízelgő modora mögül a hétköznapokban nem látszott ki a kegyetlen szociopata.
Bár a világhírű magyar fotográfus életművének legnagyobb része külföldön jött létre, itthoni múzeumok is számos alkotását őrzik. Születésének 125. évfordulóján most a Petőfi Irodalmi Múzeum tárja a nagyközönség elé a saját, illetve fiókintézményei, a Kassák Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeiben őrzött fotóit.
Martin Sherman Sodrásban (Gently Down the Stream) című darabjában egy különleges szerelmi kapcsolat a téma.
Volt filmje amit betiltottak, később ő tiltotta le alkotása vetítését a közmédiában. Egyik rendszernek sem volt kedvezményezettje, mégis folytatta a munkát. Csillag Ádám rendező portréja.
Farkas Judit Antónia a Betekintő folyóiratban Ronald Searle és Kaye Webb illusztrált riportázsának magyar menekültjeit mutatja be.
A Lábadozó szél című kötete irodalomtörténeti jelentőségű.
Az író és a filozófus azért állt szóba egymással, hogy előbb megváltsák magukat, aztán életet leheljenek egy tetszhalott világba. Rajongóik és gyűlölőik legnagyobb örömére napvilágot látott a levelezésük.
A fiatal író egy nap arra ébred, hogy egy nagy senki, nincs pénze, szerelme rá sem ismer, sőt zongoraművészként már ő a világhírű.
Csaknem duplájára nőhetnek az Operaház felújításának költségei, és még évekig zárva maradhat. A tervet az Operaház vezetése sem támogatja.
Rudolf Nurejev ezerféle szerepben tündökölt: átformálta a balettról alkotott képzetet, filmszínészként szórakoztatta magát, és karmesterként bejárta Európát. Életét legutóbb balettben, dokumentum- és játékfilmben idézték fel.
120 műtárgyat és dokumentumot láthatunk a kiállításon.
A Senki többet című film alaposan körbejárja a kortárs képzőművészet világát.
Büszke világpolgárok adták össze a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum anyagát: a tanszergyártásból meggazdagodó névadón kívül sorhajóorvos, főispán, gróf, professzor. Az ötvenes években fenyegetéssel serkentették az adakozókedvet, de a vas és acél országa jelszó jegyében is értékes kincsekhez jutott a múzeum.
Csehov-drámaként indul, de hamar fordulatot vesz.
A rendszerváltás óta 8 egykori kormányfő kapott szobrot a fővárosban. Míg az elsőt, Nagy Imréét nemrég elszállították a Parlament mellől, most egy másikat is állítottak egy forgalmas téren.
A szenvedélyes és energikus, 97 éves asszony, Raoul Wallenberg svéd diplomata zsidómentő csapatának egyetlen még élő tagja, a múlt héten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban mesélt életéről.
75. születésnapját a múlt héten elhunyt Bart István már nem érte meg, régi-új könyvheti könyvének megjelenését még igen. Az Erzsébetvárosi történetek alcímű kötet a sok műfajú, sokágú szerző életművének szerves része.
A családi erőszak legmélyebb bugyrait tárja fel a szerző. A történet arról szól, hogy a gyerekkorában megerőszakolt férfi apaként gátlástalanul elcsábítja lányát.
