Mentsétek meg a betonszörnyeket! - Veszélyben a brutalista épületek
2 perc
2020.06.20. 14:00
Határtalan csodálatot vagy erős idegenkedést váltanak ki a brutalista épületek, és e két szélsőség között alig van középút.
A hódolat leginkább az építészszakma, a borzongás főképp a laikusok körében tapasztalható. Az 1950–1970-es évek betonpalotái közül mindenesetre sok vált a markológépek áldozatává. A híres bostoni városháza nem tartozik közéjük, amúgy is állítólag csak atombombával lehetne eltüntetni.
- BOSTONI VÁROSHÁZA – Firenzei palota
Laikus szemnek talán fel sem tűnik, hogy a betontömbök tetején a sokablakos párkányzat a XVI. századi firenzei palotákat idézi. Most ítéltetett viszont bontásra, és ezzel vihart kavart az irányzat hazai gyöngyszeme, a budavári villamos teherelosztó. Az épület filigránnak mondható a stílus sok más példányához képest.
- HUNSTANTONI ISKOLA – Az első
Az irányzat nevét az Alison és Peter Smithson brit építészházaspár alkotta 1953-ban, a nyers (mint a pezsgőnél franciául: brut) betonra utalva. Fő jellemzője alapján e címkével látták el a stílus első darabját, az általuk tervezett iskolát az angliai Hunstantonban. A kifejezés önállósodott, és sok tervező tudatosan tervezett brutális, monumentális, agresszív épületeket. A stílus jó néhány példányával nemcsak az a gond, hogy rondának tűnik, hanem a karbantartásuk, az átépítésük is nehéz. Nem véletlen, hogy a Német Építészeti Múzeum (DAM) az utóbbi években Frankfurtban és Bécsben ezzel a címmel mutatott be úttörő kiállítást: „Mentsétek meg a betonszörnyeket!” Honlap is működik már, amelyen piros lista jelzi a pusztulásra ítélt épületeket.
- BALFRON-TORONY – Goldfinger műve
Szerencsésen megmenekült, ma már műemléki védettség alatt áll a 27 emeletes londoni Balfron-torony és fiatalabb változata, a filmekből is ismert Trellick-torony, pedig egy ideig rossz hírű, bűnözők által rettegésben tartott lakóháznak számítottak. Vitatott, de működő megoldással önkormányzati lakások helyett a műemlékhez igazított bérleti díjú otthonok és annak megfelelő szolgáltatások vannak bennük. Sok más londoni brutalista épülettel együtt mindkettőt a budapesti születésű Goldfinger Ernő tervezte. A név a szakmán kívül is ismerős: Ian Fleming a legendásan mogorva építészről mintázta James Bond-filmje, a Goldfinger főgonoszát.
- BÉCSI TEMPLOM – Kockaház
Mivel a templomok egy része hagyományosan monumentális, Isten új házai azokban az évtizedekben tömegesen vonzották a brutalista megoldásokat. Meghökkentő példány látható Bécsben. Az egyik tervezőjéről Wotruba-templomként is ismert Szentháromság-templom 152 betontömbből áll, mintha építőkockákból rakták volna össze, és inkább tűnik hatalmas szobornak, mint épületnek.
- SZOMBATHELYI ÁLLOMÁS – Szputnyik
A szomorú sorsú várbéli teherelosztó mellett a brutalizmus itthoni példái közé tartozik a szombathelyi szputnyikfigyelő állomás is (tervezője Zalotay Elemér).
Meglepően időtálló küllemű épület Óbudán a szocializmus egyik sikeres kisvállalata, az egykori Radelkis Ipari Szövetkezet székháza (tervezője Csikvári Antal). Az említett frankfurti kiállításon a magyar brutalizmus egyetlen képviselője a Farkasréti Mindenszentek Plébánia volt (tervezője Szabó István, a gyülekezet tagja), amely jórészt olcsó előregyárott elemekből (BH–60 jelű beton béléstestekből) épült 1975–1977 között.
A nyitóképen a milánói Velasca-torony / Wikipédia