Elég kimondania, hogy a közpénz az új saját, az arab az új zsidó, a gyros az új Soros, NER és tacskó-Horthy, és az emberek fele dől a nevetéstől. A stand-up sztárja az első regénye megjelenését követően újra úton van. Interjú Bödőcs Tiborral.
A Fidesz voksaival megszavazták a parlamentben a kulturális törvénycsomagot, átalakították a színházi finanszírozási rendszert. Áder János pedig aláírta ezt a jogszabályt.
A kultúrpolitika a Rákosi-korszakéra hajaz, de egy jelentős tényező elválasztja attól.
A cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmát nyert, idehaza a minap bemutatott alkotás egyebek mellett arról szól, hogy a társadalmi egyenlőtlenséget, igazságtalanságot lehetetlen megváltoztatni.
Vincent Cassel elvezet az autisták különös, felfoghatatlan világába az Életrevalók alkotóinak igaz történeten alapuló vígjátékában.
Verekedés a bombariadó után – többen megsérültek, egy embert kórházba kellett vinni egy félbe szakadt koncert után Szombathelyen - hangzott el az RTL Híradóban.
Megosztja ugyan a közönséget, de érzékenyíti és színházba szoktatja a fiatalokat az Örkényben született Kertész utcai Shaxpeare-mosó című darab – véli az előadás létrehozásában fontos szerepet játszó Gábor Sára. A dramaturg szerint csak a jelenlegi kultúrpolitika miatt szokatlan Magyarországon ez a provokatív produkció.
Milyen az, amikor Spielbergtől jön a hívás, hogy kikölcsönözne egy filmet, és mit tesz az egyszeri videotékás, amikor fegyvert fognak rá? Csizmazia Gábor Volt egyszer egy téka című dokumentumfilmje egy mára teljesen eltűnt szakmának állít emléket.
Továbbra is Berlin és Moszkva a DM-fanok fővárosa, ez is kiderül abból a két új dokumentumfilmből, amelyek a lassan 40 éves, ikonikus brit zenekar keményvonalas hívein keresztül mutatják be Kolumbiától Mongóliáig a zene közösségformáló erejét.
Vidnyánszky Attila konkrétan nem egy-két színészt abuzál, hanem egy egész szakmát – mondja a HVG-nek adott interjúban Schilling Árpád rendező, aki szerint Orbán Viktor hadsereget épít és háborúzik.
Pártállami időket idéző hatalomra tört Demeter Szilárd és Vidnyánszky Attila a magyar kultúrában. A nevükre írt kormánypárti törvény legképtelenebb ötleteit végül épp a Fideszben fúrták meg. Az Nemzeti Kulturális Alap megmenekült, azonban a kultúrharcosok csak csatát vesztettek, nem háborút.
A legutóbbi választásokon 49 százalékot szerzett Fidesz–KDNP elvette az 51 százalékkal megválasztott főpolgármestertől azt a jogot, amit a szavazók októberben a kezébe adtak. Legitimitás híján a kormánypárt Gothár Péterre hivatkozik. A képtelen hazugságok ellenére két dolgot nehéz tagadni.
Itt az alkalom példát mutatni: elfér Budapesten a jobber színház is.
200 évvel ezelőtt született Stanislaw Moniuszko, akit egyesek a lengyel Verdiként emlegetnek, mások Schuberthez hasonlítanak. Fő művét, a lengyel népzenét az olasz és francia operák dallamvilágával ötvöző Halkát most Bécsben is többször előadják.
Müller Péter Sziámi ráérzett, hogy miként lehet versben megragadni az elmúlt napokat.
Miközben itthon a kulturális életet érintő törvénymódosítás miatt tüntetnek.
Nem könyvespolcra, inkább éjjeliszekrényre való Bari Károly A mozdulatlanság örökbefogadása című kötete, amelyben a 67 éves, Kossuth-díjas költő a versek mellett prózáit, festményeit és képverseit is megjelentette.
„Üzend meg, nem lesz több stadion, nem lesz atlétikai világbajnokság sem.” Ez Hadházy Ákos javaslata színházügyben.
A rendszerváltásról rendezett vitaversenyen az a csapat győzött, amelyik forradalmat csinált volna 1989-ben.
Teljes egészében olvasható az az előterjesztés, ami szerint Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának alaposan megnőne a hatásköre.
