Orbán a Szájer-ügyről: Fantáziám nekem is van, de nincs bizonyíték a nyomásgyakorlásra
A kormányfő szerint nem jóindulatú értelmezése a botránynak, hogy ezzel akarnának nyomást gyakorolni Magyarországra az uniós költségvetési vitában.
A kormányfő szerint nem jóindulatú értelmezése a botránynak, hogy ezzel akarnának nyomást gyakorolni Magyarországra az uniós költségvetési vitában.
António Costa szerint már nem lehet újratárgyalni a jogállamisági mechanizmus kérdését, B-terv pedig nincs arra az esetre, ha a magyar, illetve a lengyel kormány megvétózná a költségvetést és a helyreállítási alapot.
Nem hozott eredményt Angela Merkel és Mateusz Morawiecki tárgyalása az uniós forrásokat jogállami feltételekhez kötő mechanizmus ügyében. A lengyel kormányfő szerint a jelenlegi tervezet nem garantálja a jogbiztonságot.
Az uniós szerződések jelentik a B-tervet az Európai Bizottság számára – jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője annak kapcsán, hogy továbbra sem körvonalazódik a megegyezés a költségvetéshez fűződő jogállamisági feltételek terén Magyarország és Lengyelország, illetve a többi 25 tagállam között.
Csak az elkülönített állami pénzalapok könyvelhettek el valamennyi többletet az év első tíz hónapjában. A koronavírus miatt közel hatszázmilliárd forintért vásárolt egészségügyi eszközöket az állam.
A Rubicon mellett a Jelenkor, a Tiszatáj és az Új Forrás is részesül a keretösszegből.
Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
Michael Roth szerint az a cél, hogy a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó csomagot minél hamarabb elfogadja az Európai Unió.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
Egy magas rangú uniós diplomata megerősítette az EUrológusnak, hogy a hétfő délutáni uniós nagyköveti tanácskozáson a teljes, költségvetéssel kapcsolatos csomagot napirendre tűzik és szavazásra bocsátják. Vagyis a tagállamoknak állást kell foglalniuk a következő hétéves költségvetés, a helyreállítási alaphoz szükséges saját források rendszere és a jogállamisági mechanizmus ügyében is.
A kormány a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet sem fogja megszavazni.
A külföldieknek sugárzó német közszolgálati média sorra veszi az elmúlt napok politikai történéseit Magyarországon és ezek hatását az EU-ra. Nem sok jót tudnak felsorolni.
Orbán nem akarja, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a kifizetést.
Kövér László szerint a jogállamiságra hivatkozva tapossák sárba az unió működési szabályait, ami az Európai Unió totális erkölcsi talajvesztését mutatja. Mindez nyílegyenesen vezet a szakadékba, az Európai Unió felbomlásához.
A jogállamiság és a pénzügyek összekapcsolásáról az Európai Parlament és a tagállamok között született megállapodást kommentálják szerte a kontinensen, öt jelentős lap cikkeit szemléztük.
Azt kéri az Európai Parlament, hogy számolják fel a digitális szakadékot az oktatás területén, a járvány miatt ugyanis sokan kimaradnak az iskolákból. Voltak olyan tagállamok, ahol a diákok 32 százaléka nem fért hozzá a távoktatáshoz tavasszal.
Ötven intézkedést tervez a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a koronavírus-járvány miatt jövő nyárra halasztott tokiói játékok költségvetésének a csökkentésére.
A visegrádi országok vezetői az Európai Bizottság elnökéhez látogattak, akivel migrációról és pénzügyi kérdésekről tárgyalnak.
Az önkormányzatok forrásait a járványra hivatkozva csökkentik, a többletkiadások jelentős része mégsem a válságkezeléshez kapcsolódik.