Egyre több a fenntarthatósági vezetői titulus Észak-Amerikában és Európában, a tőzsdén szereplő cégek szinte mindegyike kinevezett már „zöld főnököt”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikük komoly befolyással bír a vállalat életére, miközben még a pontos feladatkörük sem alakult ki.
Ugrásszerűen emelkedik világszerte a klímával kapcsolatos bírósági eljárások száma kormányok, vállalatok ellen. Egyre több határozat szerint alapjog az élhető környezet. Az ítéletek segíthetik az éghajlatváltozás elleni harcot.
„Szigorúak a környezetvédelmi előírások, világszínvonalú eszközök vizsgálják az értékeket. Debrecenben és környékén mindenki biztonságban van!” – írja a miniszter.
Halogatják a megállapodást a műanyagok visszaszorításáról az ENSZ tagállamai, miközben egyre inkább átjárják környezetünket, sőt már szervezetünket is a mikroműanyagok. Sokszor meglepően nagy koncentrációban jelennek meg hazai vizeinkben, a szakértők aprólékosabb szennyvíztisztítást, nagyobb odafigyelést és egységes mérést szorgalmaznak, ami még a jövő zenéje. Addig maradnak a folyótakarítási akciók, amelyekből minden korábbinál többet szerveztek tavaly. Mind a műanyaggyártásnál, mind a folyótakarításnál kulcskérdés, hogy a forrásnál kellene kezdeni a munkát.
Jelentősen csökkenthet a károsanyag-kibocsátás annak a betontechnológiának az alkalmazásával, amit a Virginiai Egyetem kutatói dolgoztak ki.
Az Egyesült Államok legnagyobbjaként épül az összesen 600 MW-os kapacitású naperőmű, amellyel Arizona állam lesz gazdagabb.
Japán kutatók új formában mutatták be hazájuk ősi, merített papírját a vasit. Az újdonság a szintetikus anyagok környezetkímélő alternatívája lehet.
Az éghajlatváltozás tényét felesleges tagadni, hiszen a bőrünkön érezzük már a hatásait. A felmelegedés üteme történelmi csúcsokat dönget, és ehhez jelentősen hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagok. Ausztrál kutatók vizsgálata egy érdekes jelenséget tárt fel: az erős környezetszennyezéssel sújtott régióknál lassabb a felmelegedés üteme.
Az amerikai TIME magazin idén is csokorba gyűjtötte az év 200 legjobb találmányát. Most bemutatjuk azokat, melyeket a mezőgazdaság terén talált kiemelkedőnek a lap.
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.
A klímaváltozás árnyékában kulcsfontosságú a környezetpszichológia: feltárja, hogyan hat ránk a bolygónk állapota, és segít megérteni, miként alakíthatjuk fenntarthatóbbá mindennapi életünket. A jövőnkért folytatott harc a fejünkben kezdődik – modja Dúll Andrea környezetpszichológus.
Az amerikai TIME magazin idén is összegyűjtötte az év legjobb találmányait. Most bemutatjuk azokat, melyek a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén érdemelték ki az elismerést.
A szélturbinák tulajdonképpen egy kaptafára készülnek, holott a különböző vidékeknek eltérőek a szélviszonyaik. A mesterséges intelligencia ezen a problémán is segített, és a Birminghamben általános viszonylag alacsony szélsebességhez készítette el a legoptimálisabb szélturbinát.
Tényleg 2025 jelenti a lomizás végét? Mi változik azon túl, hogy messzebbre kell majd vinnem a nagyitól örökölt vitrint? Van-e bármi környezetvédelmi előnye a MOHU tervének? Megnéztük, mit jelent a ház elé kipakolt kincsek korszakának vége, és annyi biztos, hogy mostantól jobban oda kell figyelnünk a szemetünkre. Már csak az a kérdés, menni fog-e.
Balázs Attila milliárdos érdekeltségei lakóparkot építenének, a tiltakozók szerint a terület nem alkalmas erre.
Egy 29 méter magas lucfenyőt készülnek kivágni és a Vatikánba szállítani karácsonyi díszként. A helyiek és környezetvédők tiltakoznak.
A biológiai sokféleség nem arról szól, hogy fészkel-e gólya a házunk tetején, hanem hogy felszámoljuk-e a saját létünk alapjait.
A jövő generációi nem csupán a technológia csodáival szembesülnek majd, hanem a tetteink következményeivel is – figyelmeztet Bándi Gyula, a PPKE JÁK egyetemi tanára, aki 2017 óta az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Képzelje el, hogy közvetlenül az épületek üvegeiből, autója szélvédőjéből vagy épp mobiltelefonja kijelzőjéből nyerhetné az energiát. Koreai kutatók ezzel kapcsolatban mutattak be egy ígéretes módszert.
Chris Wright semmiféle politikai tapasztalattal nem rendelkezik. 2019-ben azzal lett híres, hogy videón a repesztéses kitermelés során használt folyadékot ivott.
