Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz, mely a természetes vizeket is óvja, és miután ellátta feladatát, egyszerűen lebomlik.
A műanyagszennyezés félelmetes problémának tűnik, pedig a megoldása viszonylag egyszerű lenne. Tudjuk, mit kellene tennünk, nem kell innovációkra várnunk. A megfelelő lépésekkel már holnap megoldhatnánk a problémát. Szerkesztett részlet Hannah Ritchie adattudós Ez nem a világvége című könyvéből.
A mérce csak az volt, mit mond az alkotmány és mit mondanak a jogszabályok – állította.
A környezetvédelem olyan terület, ahol sokan először szembesülnek azzal, hogy a hatalom veszélyezteti a jogaikat, többek között ezért, és a címben jelzett gondolat miatt is fontos, hogy mindenki tudja, mit tehet, ha szembeszállna az aktuális új nagy akkugyárral vagy bármilyen környezetvédelmi problémával. Ebben segít a zCast legújabb adása: sikerek, kudarcok, civil aktivizmus és a párbeszéd alapfeltételei.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai az elsők, akik nagy biztonsággal állítják, a világ országainak lépése miatt regenerálódhat az ózonpajzs.
A svájci WinGD nevű cégtől már ötvennél is többet rendeltek abból az újfajta motorból, ami a hagyományos dízel üzemanyag helyett metanollal működik.
Drasztikusan emelné a kormány a szennyezésért kiszabható bírságokat. Ideje is volt, ezek az összegek tizenöt-húsz éve változatlanok.
Koreai kutatóknak a világon elsőként sikerült elérniük, hogy a gázerőmű működése során keletkező gőzzel elektromos áramot tudjanak termelni. De nem ez az egyetlen nagy durranás.
A szén-dioxid egy olyan üvegházhatású gáz, amelyik hozzájárul a globális felmelegedéshez. Egyre nagyobb mennyiségben kerül a levegőbe, nem is bírják megkötni a növények. Ezért is mondható áttörésnek amerikai kutatók fejlesztése, egy olyan port, amelyik képes megragadni a szén-dioxid molekulákat.
Egyre több a fenntarthatósági vezetői titulus Észak-Amerikában és Európában, a tőzsdén szereplő cégek szinte mindegyike kinevezett már „zöld főnököt”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikük komoly befolyással bír a vállalat életére, miközben még a pontos feladatkörük sem alakult ki.
Ugrásszerűen emelkedik világszerte a klímával kapcsolatos bírósági eljárások száma kormányok, vállalatok ellen. Egyre több határozat szerint alapjog az élhető környezet. Az ítéletek segíthetik az éghajlatváltozás elleni harcot.
„Szigorúak a környezetvédelmi előírások, világszínvonalú eszközök vizsgálják az értékeket. Debrecenben és környékén mindenki biztonságban van!” – írja a miniszter.
Halogatják a megállapodást a műanyagok visszaszorításáról az ENSZ tagállamai, miközben egyre inkább átjárják környezetünket, sőt már szervezetünket is a mikroműanyagok. Sokszor meglepően nagy koncentrációban jelennek meg hazai vizeinkben, a szakértők aprólékosabb szennyvíztisztítást, nagyobb odafigyelést és egységes mérést szorgalmaznak, ami még a jövő zenéje. Addig maradnak a folyótakarítási akciók, amelyekből minden korábbinál többet szerveztek tavaly. Mind a műanyaggyártásnál, mind a folyótakarításnál kulcskérdés, hogy a forrásnál kellene kezdeni a munkát.
Jelentősen csökkenthet a károsanyag-kibocsátás annak a betontechnológiának az alkalmazásával, amit a Virginiai Egyetem kutatói dolgoztak ki.
Az Egyesült Államok legnagyobbjaként épül az összesen 600 MW-os kapacitású naperőmű, amellyel Arizona állam lesz gazdagabb.
Japán kutatók új formában mutatták be hazájuk ősi, merített papírját a vasit. Az újdonság a szintetikus anyagok környezetkímélő alternatívája lehet.
Az éghajlatváltozás tényét felesleges tagadni, hiszen a bőrünkön érezzük már a hatásait. A felmelegedés üteme történelmi csúcsokat dönget, és ehhez jelentősen hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagok. Ausztrál kutatók vizsgálata egy érdekes jelenséget tárt fel: az erős környezetszennyezéssel sújtott régióknál lassabb a felmelegedés üteme.
Az amerikai TIME magazin idén is csokorba gyűjtötte az év 200 legjobb találmányát. Most bemutatjuk azokat, melyeket a mezőgazdaság terén talált kiemelkedőnek a lap.
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.
A klímaváltozás árnyékában kulcsfontosságú a környezetpszichológia: feltárja, hogyan hat ránk a bolygónk állapota, és segít megérteni, miként alakíthatjuk fenntarthatóbbá mindennapi életünket. A jövőnkért folytatott harc a fejünkben kezdődik – modja Dúll Andrea környezetpszichológus.
