Egyre több a klímavédelmi per a világban, de az ítéletek betartatása sokszor kudarcot vall

Szokatlan kereset landolt a holland kormányt képviselő ügyvédek asztalán 2015-ben. A vád egyszerűen hangzott: az állam nem tesz eleget azért, hogy polgárait megvédje a klímaváltozással szemben. Az ügyet elindító Urgenda holland környezetvédelmi csoport sorra nyerte a pereket, míg végül teljes diadalt aratott. A legfelső bíróság 2019-ben utasította a hágai kabinetet, hogy már 2020 végére 25 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Szakértők szerint történelmi döntés született, hiszen polgári kezdeményezésre, az emberi jogokra hivatkozva a világon először mondták ki: az állam jogi kötelessége a veszélyes klímaváltozás megakadályozása.

Az utóbbi közel egy évtizedben legalább 230 nagyobb horderejű eljárást indítottak kormányok, vállalatok és kereskedelmi társaságok ellen, és ezek kétharmadát 2020 után – derül ki az Éghajlatváltozási és Környezetvédelmi Grantham Kutatóintézet (Grantham Research Institute on Climate Change and the Environment) idei elemzéséből. A Columbia Egyetem klímaváltozási jogalkotási központjának (Columbia University’s Sabin Center for Climate Change Law) adatbázisa globálisan 2500-nál is több pert regisztrált az éghajlatváltozással kapcsolatban.

A beadványok indoklásában általában a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalás elégtelensége vagy nem megfelelő stratégiája, a félrevezető vállalati kommunikáció vagy egyenesen csalás, illetve a klímaváltozás rovására írható károkozás szerepel. A Sabin Center, az ENSZ Környezetvédelmi Központja (UNEP) és az éves klímacsúcsokat szervező Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) egyöntetűen úgy véli, hogy a bírósági eljárások fontos fegyverré váltak a klímapolitika formálásában, egyes perek pedig precedenst teremtenek. A London School of Economics USA-n kívüli közel 550 keresetre kiterjedő friss éves jelentése szerint a döntésig jutott ügyek 55 százaléka klímabarát határozattal végződött.

A klímapereskedés globális mozgalommá nőtte ki magát

– fogalmazott Joana Setzer, a Grantham Kutatóintézet professzora.