„Az Európai Parlamentre (EP) a jelenlegi formájában semmi szükség, mert nem látja el jól a feladatát” – mondta az MTI tudósítása szerint a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, volt köztársasági elnök a Károli Szabadegyetem szerda esti előadásán Budapesten.

Áder Jánost Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora kérdezte „mint politikust, köztársasági elnököt, valamint a környezettudatosságot elkötelezetten képviselő embert”. (A volt köztársasági elnök olyan villában él, amelynek 2023-ban 9,5 millió forint volt az áram- és gázdíja, míg az tavaly november 30-ig 5,4 millió forint ment el erre.)

Arra a kérdésére, miért nem lett kormánytag 1998-ban, azt válaszolta, szándékosan döntött úgy, hogy inkább az Országgyűlés elnöki pozícióját vállalja el, mert így volt ideje pártszervezéssel is foglalkozni. Már akkor Orbán Viktor miniszterelnök töltötte be a Fidesz elnöki tisztségét, de sok ideje nem volt a párttal foglalkozni, viszont nem akarták ugyanazt a hibát elkövetni, amit az MDF, miszerint minden hadra fogható, tapasztalatot szerzett embert beszippant a kormányzati munka, a párt pedig „magára marad és ebek harmincadjára kerül” – fogalmazott.

Európai parlamenti képviselőként szerzett tapasztalatairól Áder János azt mondta, ő kívülről egészen mást gondolt az EP-ről, mint amit látott. Azt gondolta ugyanis, hogy kulturáltabb lesz a hangnem, de még a magyar parlamentnél is lejjebb volt a színvonal, és azóta csak rosszabb lett a helyzet – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy mennyire népszerű az Európai Unió (EU), Áder János azt válaszolta, nem a népszerűség a kérdés, hanem a hatékonyság, az, hogy jól látja-e el a feladatát, és ebből a szempontból a „tendencia riasztó”, az EP-re pedig „ebben a formában semmi szükség nincs”.

Felidézett egy esetet, miszerint a tiszai ciánkatasztrófa után sikerült elfogadtatni az EP-vel egy határozatjavaslatot a cianidos bányászati technológia betiltásáról. Miután az EP elfogadta, továbbküldte az Európai Bizottságnak, azóta viszont nem történt semmi – számolt be róla. Arra a felvetésre, hogy köztársasági elnökként két ciklus alatt 45 törvényt vétózott meg, a volt államfő úgy reagált, hogy ő „nyílt lapokkal játszott”, és már az elején megmondta: ha száz jó törvényt kap, akkor százat aláír, ha száz rosszat, akkor százat visszaküld. A mérce csak az volt, mit mond az alkotmány és mit mondanak a jogszabályok – állította.

Áder János köztársasági elnökként aláírta például a felhatalmazási törvényt, az MTA megcsonkításáról szóló törvényt, a túlóratörvényt, és a gyerekvédelminek nevezett homofóbtörvényt is.

A kegyelmezési gyakorlatról úgy fogalmazott: látni kell, hogy minden ügy mögött egy ember, egy sors, egy élethelyzet van, ezért értelmetlenek a statisztikák arról, ki hány esetben adott kegyelmet. A kegyelem arról szól: bár lehet, hogy jogilag mindenki helyes döntést hozott, de vannak olyan – magánéleti, egészségi, szociális – szempontok, amelyek mérlegelése után – elfogadva az igazságszolgáltatás helyes döntését – mégis érdemes kegyelmet adni – magyarázta Áder János.

Közölte azt is, hogy tíz év alatt mintegy hatezer kegyelmi ügy volt előtte, és némelyikről többórás vitát folytattak.

A környezetvédelemmel kapcsolatban az ENSZ klímakonferenciájáról (COP) esett szó, amelyről azt mondta, „alkalmatlan dolog, politikai turistáskodás”, a problémák megoldásához ugyanis nem visz közelebb. Véleménye szerint a G7-országoknak kellene összeülniük és megállapodniuk. Áder János végül megjegyezte azt is, hogy nemcsak a három legfontosabb erőforrás – levegő, víz, termőföld – szennyezését kellene elkerülni, hanem a szellemi környezetszennyezést is.

Tavaly egyébként egy rövid szakaszon felújították a járdát a XII. kerületi Béla király úton, éppen Áder János volt köztársasági elnök állami rezidenciája előtt.