Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Csepreghy Nándor ismét bedobta azt a tervet, hogy a közszférából elbocsátottak segítenek majd megoldani a munkaerőhiányt a magáncégeknél. A szakszervezeti vezető szerint előbb mennek külföldre, minthogy ezt megvárnák.
Javaslom, tájékozódjon az országban, különösen vidéken valós munkaügyi helyzetről – ezt üzeni Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke Csepreghy Nándornak. A Miniszterelnökség államtitkára a Portfolio konferenciáján beszélt arról, hogy a magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet az állami szférában több tízezres, akár százezres létszámleépítés. Az elbocsátott állami alkalmazottakat átképzés után ugyanis a versenyszférában lehetne alkalmazni – mondta a politikus.
A szakszervezeti vezető arra hívta fel a figyelmet: a munkaerőhiány nem csak a magánszférát sújtja, hanem a költségvetési szektort is. Példaként a járási hivatalokat említette, ahol az év elején még leépítést tervezett a kormány, aztán beismerték: 2,5-5 százalékos a létszámhiány. Így nem csak a leépítési tervekről tett le a kormány, de augusztus elsejétől a béreket is emelte.
Ez sem volt elég ahhoz, hogy megállítsa a dolgozók elvándorlását, és akik most felmondanak, nem a magánszférában keresnek munkát, hanem külföldön – mondta Boros Péterné. Szerinte a kormány létszámcsökkentési tervei is az elvándorlást erősítik, hiszen a dolgozók aligha fogják megvárni azt, hogy a kormány találjon nekik munkahelyet.
Egyelőre azonban ennek nyoma sincs. Boros Péterné legalábbis nem tud arról, hogy bármilyen egyeztetés történt volna a szakszervezetekkel vagy a dolgozókkal az idén már többször belengetett átterelési tervekről. Nem kevés emberről van szó: január elején Csepreghy azt vetette fel, hogy ebben a kormányzati ciklusban 150 ezer állami alkalmazottat vehetnének át a magáncégek, hosszú távon pedig úgy képzelik, hogy az egymillió dolgozó közül hatszázezer embertől szabadulnának meg.
Kérdés, honnan tudnának leépíteni, Boros Péterné szerint ugyanis nem csak a járási hivatalokban égető a munkaerőhiány. A szociális és egészségügyi szférában is rossz a helyzet, a kormányhivatalokban és az önkormányzatoknál is túl kevesen végzik el a munkát.
A bürokráciacsökkentés jegyében a kormány az idén több tucat kormányzati háttérintézmény megszüntetéséről döntött, ám ezeket egy kivétellel valamely másik szervbe olvasztják be. Egyelőre az így felszabaduló munkaerő a kormányhivatalokban és járási hivatalokban meglévő létszámhiányt is egyenlítheti ki – véli az MKKSZ elnöke.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.