Megtorpant a lakások "zöldítése", ez meg is látszik az energiafogyasztáson
Mégsem vezették be az új lakóépületeket érintő energiafelhasználás jelentős csökkentésére vonatkozó előírást, és enyhült a megújulók kötelezően 25 százalékos részesedésére vonatkozó szabály is. Nem csoda, hogy nem csökken a hazai lakások energiafogyasztása.
A közösségi épületekre vonatkozó közel zéró szén-dioxid-kibocsátás – vagy a köznyelvi használat szerint a közel nulla energiafelhasználás – modellje immár 2019. január 1-jétől érvényes, és úgy volt, hogy a rendelet 2021. január 1-jétől a magántulajdonú épületekre is vonatkozni fog. Ezt több mint öt éve lehetett tudni, így volt idő a felkészülésre, de tavaly december végén hirtelen mégis haladékot kaptak a beruházások – először fél, majd másfél évet. A határidő-módosítások a szabálykövetők körében feltehetőleg jogos méltatlankodást okozhattak.
A közel nulla energiafogyasztási szint lényege, hogy az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztás nem haladja meg 100 kWh-t (vagyis 100 kWh/m˛/évnél több nem lehet). Ez a nevével ellentétben nem jelent ugyan közel nulla energiafelhasználást, de az átlagos besorolásúnak számító FF osztályba tartozó épület éves fajlagos primer energiafogyasztásához képest – ami 201 és 250 kWh/m˛/év közé tehető – mégis komoly csökkenésnek számít. Jelentős lesz tehát a különbség egy új építésű, úgymond közel nulla energiafelhasználású és egy felújításra szoruló, átlagos lakás energiafelhasználása között.