A kormány lakástámogatási programja csak a jómodú keveseknek segít

Rövid távon akarnak túl nagy eredményeket elérni, ami ismét a hatékonyság rovására megy – foglalta össze az építőipar szempontjából a kormány gazdaságélénkítő erőfeszítéseit Varga Dénes közgazdász, a nemrég megjelent Építési Piaci Prognózis független elemzés kutatásvezetője. A hivatalos adatok szerint a kormány 2020-ban és 2021-ben is jelentős összegeket fordított, illetve fordít a járvány által sújtott gazdaság élénkítésére, és a költségvetési hiány konszolidálása feltehetőleg a következő években remélt EU-pénzekből válik lehetségessé. Ezekből a pluszforrásokból az építési piaci kereslet növekedésére is jut.

A vezető elemző szerint a kiszámíthatóságra a piacnak már régen nagy szüksége lenne, ugyanis az új építési projektek ismételt felfuttatása és vele párhuzamosan a felújítások egyidejű ösztönzése megint felszínre hozza a munkaerőhiány problémáját. A szakember úgy véli, hogy

„a felújítások támogatása helyes, régóta hiányzó elem volt. A baj az, hogy időben egybeesik a választások előtti konjunktúragerjesztéssel, ami biztosan kapacitáshiányhoz vezet.

A munkaerő ennek eredményeképpen kialakuló drágulása pedig elviszi a támogatások egy részét. Azaz nem kapacitásnövekedést és gazdaságélénkítést eredményez, hanem inflációt”.

Az építőipari árnövekedés mértékét ma még nehéz megbecsülni, de mindenképpen 10 százalék feletti értékkel kell kalkulálni. Ráadásul – mondja Varga Dénes – csak lassan fordul meg és változik csökkenő trenddé, sokkal inkább a folyó beruházások befejezésének lassítása és az új beruházások indításának késleltetése lesz a következmény.