Közel 9 százalékkal több pénzt költöttek a magyarok 2019-ben az egy évvel korábbinál, és ennek csak egy kisebb részét magyarázza a drágulás. A leggazdagabbak és legszegényebbek kiadásai közötti szakadék nagy, de változatlan maradt. Milliós viszont még mindig az a réteg, amelyik többet költ egy lakáshitel törlesztésére, mint bármi másra.
Az utóbbi évek legnépszerűtlenebb nagy összegű beruházása a Puskás Aréna megépítése volt. A megkérdezettek között példátlan az egyetértés arról, hogy a kormánynak és a fővárosnak együtt kell működnie.
Az egész EU-ban Magyarország dobogós a lakásuk fényviszonyaival elégedetlenek arányában. A szlovákok úgy érzik, fényárban úsznak.
Szinte napra pontosan két év telt el a lakástakarékok állami támogatását megszüntető törvény megszavazásától addig, hogy már csak egyetlen szereplő maradjon a piacon, amely új szerződéseket is kínál, nem csak a régiek után fizet. Két éve ilyenkor azt még nem értettük, miért rohannak a képviselők, most már sejtjük. Az is kiderült: a csokra valóban több pénzt ad a kormány, mint korábban a lakástakarékoknak, de ez az összeg nem jár mindenkinek, és sokkal kevesebb célra használható fel.
Nagy orvosi béremelésről hoztak törvényt, de kérdés, hogy ez milyen változásokat hoz magával; elkaszálta az Európai Bíróság a Lex CEU-t; lakásáfa-csökkentést ígért a miniszterelnök. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A 2008-as válság után több mint egy évtizeddel elkezdett csökkenni azoknak a szegényeknek az aránya, akik szinte minden pénzüket a lakhatásra költik, ám ekkor beütött az újabb krízis. Az MNB arra odafigyel, hogy ne lehessen kockázatos lakáshitelt felvenni annyira könnyen, úgyhogy sokan már személyi hitelből fizetik a lakást vagy épp a lakásbérlés kéthavi kaucióját. Ezekkel a témákkal is foglalkozik a Habitat for Humanity Magyarország 2020-as lakhatási jelentése, amelyet hétfő este mutattak be.
Debrecen és Veszprém is a drágább városok között van.
Új tervekkel jelentkezett a Google, egyszerre kínálna megoldást San Francisco lakhatási problémáira és dolgozóinak elszállásolására.
A statisztikák szerint a 25 és 34 év közötti magyar fiatalok az európai átlagnál később költöznek el otthonról.
Szélsőséges indulatokat váltott ki az Airbnb korlátozása. A kormány ezt látszólag gálánsan passzolta le az önkormányzatoknak, de a piac érdemi szabályozása nála marad.
Az elmúlt 15 évben 12 százalékkal nőtt azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik szüleikkel élnek.
Attól, hogy esnek a bérleti díjak, még megmaradtak az albérleti piac régi problémái. A jogi szabályozás túl bonyolult, mégis kimaradt belőle a bérlő és a bérbeadó sok joga és kötelessége, az pedig a válság idején jól látszik, hogy nemcsak az albérlők, hanem a lakást kiadók oldalán is nagy a bizonytalanság. A Habitat for Humanity összefoglalta az albérletpiac mostani helyzetét, és több javaslattal is előállt.
Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva – ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság – meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.
A Pihentesd a dokit kezdeményezés célja, hogy a járvány miatt leterhelt egészségügyi dolgozók munkahelyükhöz minél közelebb tudjanak lakhatást találni.
Több százezer embert nem érnek el a kormány mentőintézkedései. Hiába van hiteltörlesztési és kilakoltatási moratórium, ha például albérletben élő emberek tömegeinek kell a lakástulajdonosukkal egyezkedniük. De a legszegényebbek közül is segítség nélkül maradnak azok a százezrek, akik előrefizetős mérőórát használnak, vagy akik uzsorahitelt vettek fel.
Leginkább a munkásszállások volt lakói kerültek az utcára és jelentek meg az ellátórendszerben.
A külföldiek maradhatnak.
A felújítás után Közszolgálati Apartmanház lesz az ingatlanból.
Mészáros Lőrinc már biztosan nyer azon, hogy rövid időre a Mátrai Erőmű tulajdonosa lett; egy ország van, amely többet költ a foci-Eb-re, mint mi, és már biztosan nem jut ki; zöld utat kapott a magyar uniós biztosjelölt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság, alig találni olyan mutatót, amely ne a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését jelezné. Az állami lakáspolitikák pedig nem javítanak, hanem a legtöbb esetben tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket – erre a megállapításra jutott a Habitat for Humanity 2019-es lakhatási jelentése.
