szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az elmúlt 15 évben 12 százalékkal nőtt azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik szüleikkel élnek.

Átlagosan 27 évesen költöznek el otthonról a magyarok – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mint írják, ez anyagi okokkal magyarázható. A tanulással töltött idő hosszúságát és a munkaerőpiaci lehetőségeket külön is megemlítik. Mint rámutatnak,

a szüleikkel élők nagy része ugyanis dolgozik: 72 százalékuk teljes állást, további 4,5 százalékuk pedig részmunkaidőset vállalt.

Összességében a KSH szerint tavaly a 18–34 éves magyarok 62 százaléka még nem hagyta el a szülői házat, ami nagyjából 1,3 millió személyt jelent. Más volt a helyzet 2005-ben: akkor a fiatal felnőttek 50 százaléka már el tudott költözni. A trendet 1990-ig vezetik vissza a statisztikusok. Mint írják:

Lényegi változást ezen a téren még a rendszerváltás hozott.

Jellemzően a férfiak nálunk is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők – hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz. De 2005-höz képest ez változott a leginkább: a szülői házban élő nők aránya a 18-34 éves korosztályban 15 százalékkal, 42-ről 57 százalékra emelkedett. A férfiaknál csak 9 százalékos az emelkedés, az el nem költözők aránya 57 százalékról nőtt 66-ra.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván Gazdaság

A válság megmutatta, hogy sokkal nagyobb a gond az albérletpiacon, mint előtte gondoltuk

Attól, hogy esnek a bérleti díjak, még megmaradtak az albérleti piac régi problémái. A jogi szabályozás túl bonyolult, mégis kimaradt belőle a bérlő és a bérbeadó sok joga és kötelessége, az pedig a válság idején jól látszik, hogy nemcsak az albérlők, hanem a lakást kiadók oldalán is nagy a bizonytalanság. A Habitat for Humanity összefoglalta az albérletpiac mostani helyzetét, és több javaslattal is előállt.

Daczi Dóra Gazdaság

Ebben a leendő budapesti házban megválaszthatja a szomszédait, de cserébe főzni fog rájuk

Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva – ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság – meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.