Nagyobb lehet a baj a Mátrai Erőmű körül, mint az elsőre gondolták: először csak elviselhetetlen bűzre panaszkodtak a környéken élők, majd arról szivárogtak ki hírek, hogy kénhidrogén és nitrogén-monoxid egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját és foszfor-hidrogént mutattak ki a gázszivárgásokban. Az erőmű nagy része egyébként is öreg és pocsék állapotban van, mára rendszeresek a műszaki problémák, a karbantartási költségek egyre nőnek. Megszólalt a Katasztrófavédelem is: szerintük senki nem volt veszélyben. A rendőrséghez feljelentés érkezett környezetkárosítás bűntette miatt.

AFP / REB

Az Opus Global Nyrt., Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, amelynek 73 százalékos tulajdona van az erőműben, eközben szándéknyilatkozatot írt alá az állami MVM Magyar Villamos Művekkel a részesedés eladásáról. A közleményben árról említés sem esett. Azt azonban kiszámoltuk, hogy Mészárosék már akkor is nyertek az erőművön, ha nulla forintért passzolják tovább az államnak, idén ugyanis az eredménytartalék terhére 11,2 milliárd forintos osztalékot hagytak jóvá maguk, amiből nagyjából 8 milliárd az övék, miközben ők 5,9 milliárd forintért jutottak hozzá a most eladandó tulajdonrészhez.

Kikapott a magyar labdarúgó-válogatott Walestől, így most a közvetlen Eb-re jutás helyett a pótvizsgában, vagyis a Nemzetek Ligájában reménykedhetünk. Nem mi jártunk azért a legrosszabbul, Azerbajdzsánban még a mienknél is drágábban épült stadion, és ők már biztosan nem lesznek ott a 2020-as Európa-bajnokságon. De Románia, Skócia, és Írország szurkolói is csak jövő tavasszal tudják meg, hogy a saját válogatottjukat nézhetik-e a torna hazai meccsein.

MTI / Kovács Tamás

Megvizsgáltuk a többi Eb-helyszínt: London és München akár ma képes lenne fogadni az Eb-t, igazán nagy lemaradásban az előkészületekkel Bukarest van csak. Már ha nem számítjuk az eredetileg kijelölt helyszínek közül Belgiumot, ahol visszaadták a rendezési jogot, miután kiderült, hogy a közpénz nélküli Eb-rendezés ígérete helyett 432 millió eurónyi közpénz felhasználására lett volna szükség. A költekezésben nem túl meglepő módon az azeriek, az oroszok, a románok és a magyarok állnak élen. Azért egy-egy rendezőnek így is olcsóbb lesz megtartani azt a pár meccset, mint ha 23 másik válogatott szurkolói egyszerre zúdulnának rá az országra.

Zöld utat kapott Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelölt az Európai Parlament külügyi szakbizottságától. Nem volt könnyű dolga: múlt csütörtökön három órán keresztül faggatta a szakbizottság, de román és francia kollégájával ellentétben nem engedték át a teszten, hanem öt kiegészítő kérdést küldtek neki, csak ezt követően kapta meg a jóváhagyást.

EP / Vincent Van Doornick

Pedig a magyar diplomata nem sok újat tudott hozzátenni a korábban elmondottakhoz. Mint a múlt héten, az EP-képviselők most is leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire hajlandó elhatárolódni Orbán Viktor kijelentéseitől, melyeket a Türk Tanács bakui találkozóján tett. „Egyetlen miniszterelnök, ország vagy kormány képviselőjének kijelentése nem befolyásolhat” – írta erre Várhelyi.

A hét képe: Papp Laura tervezte cipők - a Nike magyar tervezőjével a sokmilliós sportcipők és az egyszerű utcai cipők készítéséről.

Papp laura / Nike

Arra utasította a Szent István Egyetem kancellárja a szarvasi kar dékánját, hogy töröljék a meghirdetett képzési helyeket a felvi.hu-ról, a kompromisszum az, hogy legalább azok befejezhetik Szarvason a tanulmányaikat, akik ott kezdték meg azokat. A döntés pont azokkal a fiatalokkal megy szembe, akik vidéken maradnának, de a Békés megyei kisvárosnak sem tesz jót a Szarvasi Vas és Fémipari Zrt. felszámolása után egy újabb leépítés.

Az egyetem ráadásul a kuriózumnak számító 82 hektáros arborétumot is lepasszolná, úgy tűnik, azt az önkormányzat venné át. Az egyetem gazdasági vezetői úgy látják, hogy a vidéki kar 1,2 milliárd forintos működési adósságot görget maga előtt, ilyen létszám mellett aligha tudják betömködni a lyukakat. A hallgatók szerint viszont az alacsony kihasználtság nem a szarvasiak hibája, a pénzhiány pedig abból ered, hogy hiába nyert el a kar pályázatokat, a pénz az egyetem gödöllői központjánál maradt.

Újabb részleteket közöltek a Habitat for Humanity lakhatási jelentéséből. A szervezet arra jutott: Magyarország nemcsak az európai átlaghoz képest, de még régiós szinten is sereghajtó a legtöbb lakhatási szegénységi mutatóban. Ráadásul kitörni sem tudunk a rossz helyzetből, tehát még saját magunk korábbi állapotához képest sincs igazi előrelépés.

Az is kiderül az adatokból, hogy Magyarországon a háztartási jövedelmeknek kimagaslóan nagy részét viszik el a lakbér- és egyéb lakhatási költségek. Az albérletárak 2011 óta majdnem 90 százalékkal nőttek, és ez csak az országos átlag. Budapesten például 130 százalékos a drágulás 2011-hez képest, vagyis hiába a béremelkedés, ha egyszer a lakbér növekedése ezt elviszi.

Stiller Ákos

 A kormány pedig sokat költ a lakhatás támogatására, csakhogy főleg azok kapják a pénzt, akik nem annyira szorulnak rá a segítségre.

Számos falu küzd ugyanazzal a problémával: hiába fejleszthetik az óvodákat, az orvosi rendelőket, sok egyéb feladat ellátására már nem jut pénz. Ha ugyanis egy település egy lakosra jutó adóerő-képessége meghaladja a 10 ezer forintot, akkor az önkormányzat a kiegészítő támogatást is elveszíti, 12 500 forint (2020-tól 15 ezer forint) felett pedig már elvonnak arányosan bizonyos összeget. „Nem csoda, ha többen, főként a kisebb falvak ezt büntetésként élik meg” – magyarázta egy szakértő.

Ugyan önti az állam a magyar és az uniós közpénzt a falvakba, igen rövid gyeplőn tartja ezeket, hiszen lényegében csak a központban meghatározott feladatokat láthatják el. A Magyar Falu Programmal sem csak az a probléma, hogy nem feltétlenül hatékony a pénz elköltése: az érintettek maguk sem feltétlenül arra szánnák az állam által rendelkezésre bocsátott forrásokat, mint amire a kormány.

Szeged „Dögtiszájának” kármentesítésébe vágott bele a cég, amely májusban került Mészáros Lőrinc testvéréhez, Mészáros Jánoshoz. A holtág mellett élők többször is aláírásokat gyűjtöttek az elmúlt évtizedekben, hogy elérjék, szabadítsák meg az egykor még strandolásra is alkalmas szakaszt a szennytől, de eddig nem jártak sikerrel, mert túl költséges volna a művelet. Most úgy tűnik, hogy milliárdok vannak a megtisztítására.

hvg.hu

Az, hogy a szegedi projekt négymilliárd forintját ki és hogyan fogja elkölteni, nem világos egyelőre. Addig is a Szeged déli részén található négy településrész lakói marhatják egymást: a közvetlenül a Feketevíz partján élők a takarítást sürgetik, a gyálarétiek és a hattyasiak viszont azért pánikolnak, hogy a grandiózus mennyiségű szennyiszapot az ő ablakaik alá szállítják.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: