szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Közel 9 százalékkal több pénzt költöttek a magyarok 2019-ben az egy évvel korábbinál, és ennek csak egy kisebb részét magyarázza a drágulás. A leggazdagabbak és legszegényebbek kiadásai közötti szakadék nagy, de változatlan maradt. Milliós viszont még mindig az a réteg, amelyik többet költ egy lakáshitel törlesztésére, mint bármi másra.

Évente 1 millió 332 ezer forintot, azaz havi 111 ezer forintot költött egy átlagos magyar 2019-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala, 2019 című kiadványából. Ez 8,9 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, és ha az inflációt levesszük belőle, még akkor is azt jelenti, hogy reálértéken 5,3 százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása.

©

Ha az elmúlt tíz év adatait egymás mellé rakjuk, ahogyan azt a KSH is tette, jól látszik a trend: 2010 és 2012 között még csökkent is a fogyasztás, 2013-ban sikerült a 2010-es szintre visszatérni, azóta viszont meredek volt az emelkedés. Reálértéken számolva 2019-ben már 41 százalékkal jártunk a 2010-es összeg felett.

A válság előtti időszakot mutatják a számok
Ezt a felmérést hagyományosan minden év novemberében adja ki a KSH, az előző év gazdasági helyzetét elemzik benne. Egy átlagos évben is fontos arra emlékeztetni, hogy nem a mostani helyzetre érvényes következtetéseket vonhatunk le ebből, a válság alatt pedig különösen észben kell tartani, hogy amit itt látunk, azt mutatja, milyen állapotban érte el a krízis az országot. Az eredeti adatközlésben éves számokat írtak, mi ezt a jobb érthetőség kedvéért 12-vel leosztva havi bontásúra változtattuk.

A legtöbbet, havonta fejenként 27 100 forintot nem meglepő módon élelmiszerekre és nem alkoholos italokra költöttek az emberek. Lakásfenntartásra és háztartási energiára 20 525, közlekedésre pedig 13 200 forintot szántak a magyarok havonta. Első ránézésre ezek alacsony számoknak tűnhetnek, de a KSH nem a háztartásonkénti, hanem az egy főre jutó számokat írja le, tehát például egy négytagú családban ezeket a számokat néggyel meg kell szorozni.

©

Természetesen az egy főre kiszámolt átlag önmagában nem mond el semmit a társadalmi különbségekről. Amikor jövedelmi ötödökre bontja a népességet a KSH, akkor az látszik, hogy

a társadalom leggazdagabb ötöde 3,6-szer annyi pénzt költött el, mint a legszegényebb.

Ez az arány nem változott az egy évvel korábbihoz képest.

Ételekre és alkoholmentes italra a legszegényebb kétmillió magyar fejenként havonta 15 766 forintot költött tavaly. Ez napi 525 forint, ami még akkor is nagyon kevés, ha hozzátesszük, hogy a legszegényebbek között sok a nagycsaládban élő és a gyerek. Ételre-italra a leggazdagabb ötödben havi 39 750 forint jut fejenként. Ráadásul az olló is nyílik: a legszegényebbeknél ez 2,2, a leggazdagabbaknál 3,1 százalékos növekedést jelent. És ha ehhez hozzátesszük azt, hogy az élelmiszerek ára tavaly ennél nagyobb ütemben, 5,9 százalékkal nőtt, látjuk, hogy ez együtt mit jelent: sokan az ételeken spóroltak.

©

A második legtöbb pénz, függetlenül attól, hogy gazdag vagy szegény az ember, a lakásfenntartásra megy el. A rezsicsökkentésnek tudható be az, hogy ez az egyetlen olyan tétel, amelynek az aránya 2010 óta csökkent az összes kiadás között. A legszegényebb ötöd 11 700, a leggazdagabb ötöd pedig 31 341 forintot költött el tavaly lakhatásra fejenként havonta. De itt a KSH is kiemeli: mivel a szegényebbek között vannak többen a nagycsaládosok, ha nem egy főre, hanem egy háztartásra próbálnák megadni az értéket, az alsó ötödben sokkal magasabb szám jönne ki.

A harmadik legnagyobb tétel a közlekedés. A leggazdagabb kétmillió magyar átlagosan fejenként havi 26 360 forintot költ közlekedésre, ebből csak az autó fenntartására 18 380-at, a legszegényebb kétmilliónál pedig csak havi 4533 forint a közlekedés ára, ebből 3500 az autóé.

A társadalom jóllétének egyik fontos mutatója az, hogy az összes elköltött pénz mekkora része megy el alapvető létszükségleti kiadásokra. Ebből a szempontból látszik a fejlődés: a 2012-es mélyponton az összes pénz 60,4 százaléka ment el az alapvető kiadásokra, 2019-ben már csak 54,8 százalék. A társadalmi különbségek itt is látszanak: a leggazdagabb ötöd az összes kiadása 51,1 százalékát költötte ételre, alkoholmentes italra, lakásfenntartásra és közlekedésre, a legszegényebbek viszont 61,2 százalékot.

Vagyis akinek kevesebb a bevétele, annak még arányaiban is kevesebb maradt, miután kifizette azt, amire muszáj költeni.

Min spórolnak a szegényebbek?

Az látszik a számokon, hogy alkoholra és dohányra a pénze nagyobb hányadát költi el egy szegényebb ember, mint egy gazdag. Ételre és lakhatásra is többet kell költenie arányaiban. A többi tétel közül az oktatás az, amelyre a pénzük nagyobb részét költik el a szegényebb ötödbe tartozók, mint a leggazdagabbak (1,2, illetve 0,7 százalék).

©
A ruházkodásra, a lakberendezésre és a hírközlésre (azaz tévére, internetre, újságokra) logikus, hogy kevesebbet költenek a szegényebbek. A két tétel azonban, ahol a legnagyobb szakadék van a gazdagok és a szegények kiadásai között,

a kultúra (9,6, illetve 4,7 százalék), valamint az egészségügy (5,1, illetve 3,5).

A lakáshitelek törlesztőrészletei az összes kiadás egyre kisebb részét, 13,4 százalékát tették ki, 2011-ben még 21,1 százalék volt ez az arány. Itt nem sok értelme volna egy főre jutó értéket számolni, mivel rengeteg embernek nincs lakáshitele. Többet elárul az a szám: tavaly 1,5 millió magyar élt olyan háztartásban, ahol törleszteni kellett, ők havonta fejenként 46 800 forintot fizettek vissza átlagosan. Tehát feltételezhető, hogy e másfél millió ember nagy része többet költött a törlesztésre, mint bármi másra, beleértve az ételt is.

Az nem szokatlan, hogy az egy főre jutó legtöbb kiadása az egyedül élőknek volt, 42 százalékkal több, mint az országos átlag, hiszen azok a kiadások, amiken nem nagyon lehet spórolni, értelemszerűen számukra magasabbak.

A gyerekes háztartások egy főre jutó éves fogyasztása egy év alatt látványosan, 11,6 százalékkal nőtt, a gyerekteleneké pedig csak 3,5 százalékkal.

Eközben a gyerekesek egy főre jutó jövedelme 13,4, a gyerekteleneké 12,4 százalékkal nőtt. Vagyis azt, hogy a kiadások ennyire másképp változtak, csak részben magyarázza, hogy több pénzből lehetett gazdálkodni, a gyerektelen családokban többet tudtak félretenni.

A nyugdíjasok (egész pontosan azok, akik olyan háztartásban élnek, ahol mindenki 65 év feletti) átlagosan 117 500 forintot költöttek havonta. Az ő kiadásaik nőttek a legkevésbé, csupán 1,3 százalékkal egy év alatt. Nekik természetesen gyógyszerre kell jóval az országos arány felett költeniük: az egyedül élő idősek átlagosan 13 240 forintot fizettek havonta gyógyszerre.

Ami pedig a területi eloszlást illeti meg: 2019-ben változatlanul a budapestiek költötték a legtöbb pénzt, fejenként havi 147 ezer forintot, és a 13,7 százalékos növekedés is ott volt a legnagyobb. A megyeszékhelyeken 116 ezer, a kisebb vidéki városokban 101 ezer, a falvakban pedig csak 97 ezer forint volt az egy főre jutó havi kiadás.

* * * FÉLMILLIÓ FORINTOT IS MEGTAKARÍTHAT EGY KÉTMILLIÓ FORINTOS HITELEN

THM-plafon ide vagy oda, havonta több ezer forintot is spórolhat, ha megfontoltan választ személyi kölcsönt. A hvg.hu és a Bank360 Személy Kölcsön Kalkulátorával könnyedén, mindössze néhány kattintással összahasonlíthatja különböző bankok ajánlatait. Ha kétmillió forintot igényel 72 hónapra, akkor egy kedvező kölcsön kiválasztásával akár félmillió forintot is spórolhat a hitel teljes futamideje alatt. Ide kattintva szabadon kalkulálhat, akár magasabb összegre vagy rövidebb futamidőre is összehasonlíthatja az ajánlatokat. Ha meglévő hitelét rendezné egy adósságrendező személyi kölcsönnel, akkor kattintson ide, ha pedig autóvásáráshoz keres kölcsönt, akkor pedig ide!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kovács Gábor Gazdaság

A magyarok fele még mindig szegénynek érzi magát

Havi 134 ezer forintból élt 2019-ben az átlag magyar, beleértve a gyerekeket és a nyugdíjasokat. Még a közepes jövedelműek bevétele sem érte el azt a szintet, amit az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartanak. A szegények száma valamelyest csökkent, de még mindig 1,7 millió magyart érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata.

Az orosz sportolók azt kérik, a Katyusát játsszák nekik az olimpián és a vb-ken a himnusz helyett

Az orosz sportolók azt kérik, a Katyusát játsszák nekik az olimpián és a vb-ken a himnusz helyett

Csányi Sándor: Nem kell több stadiont építeni

Csányi Sándor: Nem kell több stadiont építeni

414 milliárdért vett egy kétéves céget a Qualcomm, jó befektetés lehet

414 milliárdért vett egy kétéves céget a Qualcomm, jó befektetés lehet