szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szinte napra pontosan két év telt el a lakástakarékok állami támogatását megszüntető törvény megszavazásától addig, hogy már csak egyetlen szereplő maradjon a piacon, amely új szerződéseket is kínál, nem csak a régiek után fizet. Két éve ilyenkor azt még nem értettük, miért rohannak a képviselők, most már sejtjük. Az is kiderült: a csokra valóban több pénzt ad a kormány, mint korábban a lakástakarékoknak, de ez az összeg nem jár mindenkinek, és sokkal kevesebb célra használható fel.

De furán van ez megírva, olyan, mint ha ki akarnák nyírni a lakástakarékokat

– ez volt az egyik első reakció a szerkesztőségben alig több mint két éve egy hétfő délelőtt, amikor elkezdtük átnézni, milyen törvényjavaslatokat tolnak be még gyorsan az aznap délután kezdődő parlamenti ülésre. Pár perccel később, amikor már többen is átolvastuk Bánki Erik javaslatát, meggyőztük magunkat: tényleg nem mi értjük félre, nagyon gyorsan írni kell egy cikket arról, hogy megszüntetné a Fidesz a lakástakarékok állami támogatását. Aznap délután már több órás sorban állással lehetett csak eljutni a lakástakarékok ügyintézőihez, másnap megszavazták a törvényt, három nappal később, 2018. október 18-án már nem lehetett állami támogatásra kötni szerződést, most, két évvel később pedig ott tartunk, hogy napokon belül az utolsó előttiként a piacon maradó Erste sem köt újabb szerződéseket.

©

A lakástakarékok egészen addig a betétként elhelyezett összeg 30 százalékát, megtakarítási évenként legfeljebb 72 ezer forintot kaptak állami támogatásként. A korábban megkötött szerződéseknél ez nem változott, a törvény hatályba lépése utániaknál viszont nincs már ez a támogatás. Az állami rész megvonása után megmaradt szolgáltatók próbáltak új termékekkel reagálni a változásra, de sokkal kevesebb új szerződést kötöttek 2019-ben és idén. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az éves hozam 10 százalék felettiről nagyjából 1-2 százalékosra csökkent. Azóta a piac az egyszereplőssé válás felé halad:

  • Az OTP Lakástakarék szinte napra pontosan egy évvel az állami támogatás megvonása után jelentette be, hogy felfüggeszti a termékek értékesítését. Pedig Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az állami támogatás megszüntetésének napján azt nyilatkozta, nem lát problémát.
  • Az Erste 2019-ben átvette még a korábban negyedik szereplő Aegon lakástakarék-portfolióját, de csak idén októberig tartott ki, október 31-ével felfüggesztik a lakástakarék-termékek értékesítését.
  • Így maradt egyedüliként a piacon a Fundamenta Lakáskassza, amely még mindig kínál lakástakarék-pénztári megtakarítási lehetőséget.

A Fundamenta – amely már akkor is a teljes, 800 milliárd forintos magyar lakástakarékpénztári betétállomány több mint felét, 434 milliárdot kezelte – a változtatás előtti utolsó évben, 2017-ben 6,22 milliárd forint adózott eredményt ért el, 2019-re viszont már 7 milliárd forint fölé nőtt a profit. Ehhez egy új megtakarítási forma gyors bevezetése mellett az is kellett, hogy új területekre nyomuljon be a cég: 2019-ben közölték a vezetői, hogy állampapírok, napelemek és ingatlanok értékesítésével is megpróbálkoznak.

©

2018 őszén az egyik legérthetetlenebb része a helyzetnek az volt, és erre azóta sem egyértelmű a válasz:

miért kellett ez a rohamtempó?

Hétfőn beadták a javaslatot, kedden megszavazták, Áder János szinte azonnal aláírta. Olyat már láttunk addig és azóta is, hogy napok alatt nyomnak át a parlamentben törvényeket, de az ország legsürgetőbb problémái között a lakástakarékok megtörése talán mégsem volt.

A választ talán ott lehet érdemes keresni, amit Varga Mihály nyilatkozott néhány héttel a törvény átnyomása után. A pénzügyminiszter arra panaszkodott, hogy „nem elég gyors döntés született”, az utolsó három napban ugyanis még legalább 140 ezer lakástakarékpénztár-szerződést kötöttek meg, ami a meglévő szerződésállomány tizede volt. Vagyis jogosan számolhattak úgy a törvény megalkotói: minél többet várnak, annál többen választják a régi fajta lakástakarékokat. Több politikus felvetette, hogy trükközés is lehetett – mi is hallottunk visszadátumozott szerződésekről –, de nem bizonyosodott be, hogy valóban lett volna visszaélés.

De hogyan változtak a lakáshoz jutás lehetőségei azóta?

Az építőipar egészen 2020 elejéig óriási tempóban pörgött Magyarországon. Ez alapján úgy tűnhet, hogy a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése nem okozott problémát. De az összkép bonyolultabb: amellett, hogy sokan élnek a családok otthonteremtési kedvezményével (csok), nagyrészt azért vettek sok lakást most, mert az 5 százalékos lakásáfa 2019 végén futott ki – igaz, azóta bejelentették, hogy jövőre visszahozzák. Vagyis a lakástakarékok támogatásának kivezetése nem tett hozzá semmit a helyzet javulásához.

Az indoklás egyik legfontosabb része az volt: nem lesz kevesebb a támogatás, de a kormány a csokon keresztül osztaná el a pénzt. Ez így is lett, mint a Habitat for Humanity elemzése bemutatta, 2019 óta már évi 100 milliárd forintnál is több pénzt szánnak csok-támogatásra, ami jóval több a lakástakarékoknak az előtt adott 70 milliárdnál.

Ezzel azonban egy nagy baj van: a csok sokkal jobban szelektál az emberek között. A lakástakarékot nem csak családok vehették igénybe, nem volt semmilyen elvárás a gyerekszámmal kapcsolatban, sem szankció akkor, ha nem születik elég gyerek, és több célra is fel lehetett használni. Ráadásul most már 11-szer több szociálisan nem célzott támogatást ad a kormány, mint szociálisan célzottat –

magyarán akinek eddig is volt pénze, az sokkal könnyebben vehet lakást, mint korábban, a többiek dolga viszont nehezebb lett.

Azzal is magyarázták a rendszer átalakítását, hogy a lakástakarékokból sokkal kevesebb lakást vettek, mint a csokból. Nagyon szigorúan nézve ez egy igaz megállapítás – csakhogy minimum erős csúsztatásnak tűnik akkor, ha hozzátesszük, hogy a lakástakarékba tett pénzt a lakáshitel előtörlesztésébe is be lehetett vonni, lakásfelújításra is költhették, és társasházak is felhasználhatták. Igaz, 2019 közepétől a csokot már fel lehet használni használt lakás vásárlására is és a csokkal vett lakások után jövőre már nem kell illetéket fizetni. Az állam a hiteltörlesztéshez is ad segítséget, erre a célra a kamatmentes Babaváró hitelt lehet felvenni.

©

A piacon időközben megjelent a Magyar Állampapír Plusz is, ami éves átlagban közel 5 százalékos hozamot kínál. Ez jóval jobb, mint a lakástakarékoké, de feleannyi, mint amennyit állami támogatással tudtak a lakástakarékok kínálni. A lakástakarékokat már akkor is temetni kezdték, amikor 2016-ban megjelent a lakáslottó, de végül nem ez lett a lakáshoz jutás legegyszerűbb módja.

Az elmúlt néhány évben még egy nagyon fontos változás lett a lakásvásárlás szabályozásában: a korábbinál sokkal szigorúbb hitelfelvételi feltételeket vezettek be. Abban a lakáspolitikával foglalkozók szinte egységesen egyetértenek, hogy ez helyes lépés volt a jegybanktól és a kormánytól, csakhogy volt egy nem kívánt mellékhatása is. Aki nem kap lakáshitelt, az személyi kölcsönért fordul, így aztán mostanra már ott tartunk, hogy a nem teljesítő személyi kölcsönök 76 százaléka már olyan, amit 2016-ban vagy még később folyósítottak, és néhány év alatt kiderült, hogy aki igénybe vette, nem tudja visszafizetni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szombattól érvényes a még szigorúbb korlátozás Horvátországban

Szombattól érvényes a még szigorúbb korlátozás Horvátországban

Milliárdosnál is nagyobb veszteséget hozott össze Rogán és Habony barátainak gyorskölcsöncége

Milliárdosnál is nagyobb veszteséget hozott össze Rogán és Habony barátainak gyorskölcsöncége

Szlávik János arra tippel, még karácsony előtt tetőzhet a járvány

Szlávik János arra tippel, még karácsony előtt tetőzhet a járvány