#Magyarország

A robotok nyújtanak kiutat a mostani válságból?

Ha van egy üzenet, amelyet évek-évtizedek óta változatlan formában hallunk, akkor az az, hogy jönnek a robotok és velük együtt az automatizáció, amely megkönnyíti majd sok vállalkozás életét. És persze ezzel párhuzamosan mindig ott volt a félelem is: sok-sok munkahely meg fog szűnni emiatt.



A gazdasági átmenet kérdőjelei a rendszerváltás idején – Drótvágó sorozat, 3. rész

Miközben az állami tulajdonláson alapuló tervutasításos rendszer lebontása az 1989 táján végbement átalakulás egyik legfontosabb tényezője volt, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevői sem vették nagyon komolyan a gazdasági kérdéseket. Ma már sokan vallják, hogy a piac áldásos hatásába vetett hit – az akkori nemzetközi közhangulatnak megfelelően – az átmenet első éveiben túlzott volt. Drótvágó sorozat, 3. rész az EUrologustól.



A modernizmustól a pornón és a vadászaton át Bambiig – 75 éve halt meg Felix Salten

Félix Salten (1869-1945), a 20. század közép-európai irodalmának egyik legsokoldalúbb alkotója éppen hazatérhetett volna Bécsbe a svájci emigrációból, amikor 1945. október 8-án, hetvenöt évvel ezelőtt Zürichben meghalt. Sokaknak csak Walt Disney infantilizált Bambija jut róla az eszébe, pedig az ő Bambija egészen más, felnőtt és emberi drámákat jelképező Bambi, és csak egyik eleme egy gazdag életműnek, amelyben az esszétől a politikai publicisztikán át a pornóregényig szinte minden írásos műfaj jelen volt.






Az 1989-es tárgyalásos forradalom – Drótvágó sorozat, 2. rész

Magyarország a keleti blokk országainak az élén indult a szabadság határainak felderítésére, és sajátos utat járt be az átalakulás során. A szovjet típusú rendszer hazai ellenzéke már évekkel a szabad választások meghirdetése előtt rivalizáló csoportokra szakadt, és ez éppúgy ősforrása lehet a demokrácia későbbi, fokozatos leépülésének, mint az, hogy a sajátos tárgyalásos jelleget öltő rendszer-átalakításból a társadalom zöme kimaradt. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának második részében a belpolitikai események kerülnek fókuszba.









Nyolcszoros a különbség a magyar és a svájci minimálbér között

Térképre tettük, Európában hol, mennyi a minimálbér. Magyarország mögött csak három másik ország, Románia, Bulgária és Lettország maradt le, az összes többi megelőzte. A svájciak most tartottak harmadjára népszavazást az ügyben, és most először mondtak igent a minimális keresetre. Közben jönne az egységes európai minimálbér is, ha meg tudnak róla egyezni a tagállamok.