Sebtében kocsit szerveztek a hétvégén egy nyugdíjas pár számára, mert a rokonok azt hallották, az egyik budapesti kórházban hozzá lehet jutni a koronavírus elleni védőoltáshoz. A füles egy ismerőstől jött. Bár az operatív törzs kijelölt 25 helyszínt, ahol az egészségügyi dolgozók beoltása zajlik, ha egy nagyobb intézmény megoldja a fuvar rendőri kíséretét, alkalmazottai számára „házhoz szállítást” kérhet. Mivel pedig a Pfizer-BioNTech vakcinát a fagyasztóból való kivételét követő öt napon belül fel kell használni, előfordul, hogy maradék keletkezik. Egyes helyeken a személyzeten múlik, kinek hiszi el, hogy az oltásért jelentkező aktív vagy nyugalmazott egészségügyi szakember. Még a Covid-fenyegetettséget sem kell igazolni, a helyszíni regisztráció papíron, kézírással történik.

Miközben az oltópontokon megy az ügyeskedés, a kormány is eltért a saját oltási tervétől. Orbán Viktor maga számolt be arról, hogy megkezdődött a nagy létszámú idősotthonok immunizálása. Észszerű lépés, csakhogy a hivatalos sorrend mást diktálna: előbb az egészségügyi ágazatban kellene mindenkit beoltani, aki kéri, és csak őket követhetnék a szociális ellátásban részesülők és ápolóik. A hivatalos adatok szerint 79 ezer ember kapta meg eddig a Pfizer-készítményt, amiből a hét elején további 47 ezer személynek elegendő adag érkezett. A január 6-án az EU gyógyszerügynöksége által jóváhagyott Moderna oltóanyagból 7200 ampullát kapott Magyarország.

A kormányzati kommunikáció arra épül, hogy már meghaladta az egymilliót az oltásra regisztrálók száma. Mintha a feladat kimerülne abban, hogy adatbázisokat képezzenek, miközben a kormányfőtől az államtitkárokig az EU-ra mutogatnak, ha nem elég gyors a vakcinák beszerzése. A halálozási statisztika viszont azt mutatja, hogy az átgondolatlan járványkezelés annál is több áldozatot követel, mint ahány esetben kimutatható a vírus jelenléte. Szeptembertől december közepéig, a sokéves átlaghoz képest Magyarországon is megugrott a halálesetek száma, amire a Covid-statisztika önmagában nem ad magyarázatot. Az operatív törzs által jelentett haláleseteken túl mintegy négyezerrel nőtt ebben a három és fél hónapban az összhalálozás. Ennek okairól Ferenci Tamás biostatisztikust, az Óbudai Egyetem docensét kérdeztük, aki szerint nem lehet készpénznek venni, hogy minden átlagon felüli halálozás oka a koronavírus volt, de

a többlethalálozásban benne vannak a járványnak és a kezelésének az indirekt hatásai is.

A részletek az e heti HVG-ben és a hvg360-on.

HVG