A szakemberek exodusa az egész térségben fenyegeti az egészségügyi ellátást, és ezen a magyarországi orvosbérek emelésének módja sem fog segíteni – erre a következtetésre jutott a Financial Times cikke.
A világ 142 országában összesen több mint 150 ezer embert kérdeztek meg arról, áldásnak vagy átoknak tartja-e a mesterséges intelligenciát. A válaszok nemcsak országonként, szakmánként is jellemző különbségeket mutattak.
Szlávik János az ATV-nek korábban azt mondta: nem állítják le Magyarországon a remdesivir klinikai vizsgálatát, csak azért, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy véli, hogy a szer nem hatásos. “Ez nem ilyen egyszerű” – mondta a főorvos a csatornának.
A demokrata párti amerikai elnökjelöltnek először meg kellene válaszolnia az ukrajnai korrupciógyanús ügyeiben felvetődő kérdéseket, mielőtt újra Magyarországgal kezdene foglalkozni – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Michal Šimečka, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint a magyar és a lengyel kormány aláássa a jogállamiságot és azokat az elveket, amelyek betartását az összes állam önként vállalta.
Néhány éve a magyar kormány azzal ment neki az Európai Bizottságnak, hogy politikai okokból csak Magyarország jogállamiságát vizsgálja, pedig más uniós tagállamban is előfordulhatnak visszaélések, vagy a kifogásolt magyar szabályozáshoz hasonló megoldások. A Bizottság meghallotta a magyar kormány reklamációját és nemrég az összes tagállamot megvizsgálta. Ez most már nem tetszik a magyar kormánynak. Mert az elemzés csak megerősítette: Magyarországon és Lengyelországban még a térségben is kiemelkedő mértékben romlik a demokrácia és a jogállamiság állapota.
Ha van egy üzenet, amelyet évek-évtizedek óta változatlan formában hallunk, akkor az az, hogy jönnek a robotok és velük együtt az automatizáció, amely megkönnyíti majd sok vállalkozás életét. És persze ezzel párhuzamosan mindig ott volt a félelem is: sok-sok munkahely meg fog szűnni emiatt.
Miközben az állami tulajdonláson alapuló tervutasításos rendszer lebontása az 1989 táján végbement átalakulás egyik legfontosabb tényezője volt, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevői sem vették nagyon komolyan a gazdasági kérdéseket. Ma már sokan vallják, hogy a piac áldásos hatásába vetett hit – az akkori nemzetközi közhangulatnak megfelelően – az átmenet első éveiben túlzott volt. Drótvágó sorozat, 3. rész az EUrologustól.
Félix Salten (1869-1945), a 20. század közép-európai irodalmának egyik legsokoldalúbb alkotója éppen hazatérhetett volna Bécsbe a svájci emigrációból, amikor 1945. október 8-án, hetvenöt évvel ezelőtt Zürichben meghalt. Sokaknak csak Walt Disney infantilizált Bambija jut róla az eszébe, pedig az ő Bambija egészen más, felnőtt és emberi drámákat jelképező Bambi, és csak egyik eleme egy gazdag életműnek, amelyben az esszétől a politikai publicisztikán át a pornóregényig szinte minden írásos műfaj jelen volt.
Az európai járványvédelem (ECDC) négy országot nevezett meg Európában, ahol az adatok alapján (még) kontrolláltnak tekinthető a járványhelyzet. E szerint Magyarország nem ilyen terület.
Katarina Barley, az Európai Parlament szocialista alelnöke szerint a Fidesz minden lehetséges módon megpróbálja lejáratni a kritikusait, a sajtó nagy része pedig a párt kezében van.
Magyarország a keleti blokk országainak az élén indult a szabadság határainak felderítésére, és sajátos utat járt be az átalakulás során. A szovjet típusú rendszer hazai ellenzéke már évekkel a szabad választások meghirdetése előtt rivalizáló csoportokra szakadt, és ez éppúgy ősforrása lehet a demokrácia későbbi, fokozatos leépülésének, mint az, hogy a sajátos tárgyalásos jelleget öltő rendszer-átalakításból a társadalom zöme kimaradt. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának második részében a belpolitikai események kerülnek fókuszba.
A Bill Gates alapítványa által támogatott Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) szerint katasztrofális fordulatot vehet a magyarországi koronavírus-járvány.