Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás tekintetében továbbra is a sereghajtók között vagyunk az EU-ban.
Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) 2019-ben az Európai Unióban – ez derül ki az unió statisztikai hivatalának kedden publikált jelentéséből.
Az Eurostat által közzétett adatok szerint 2019-ben ez a mutató 6 százalékkal volt magasabb az euróövezetben, mint az uniós átlag (100 százalék). A tagországok közül Luxemburg szerepel az első helyen, ahol az uniós átlagnál 35 százalékkal magasabb egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, a második helyen Németország (+22 százalék), a harmadikon pedig Ausztria (+18 százalék) áll a 2019-es adatok szerint.
Az uniós átlagot a három országon kívül még hat tagállam haladta meg, Dánia, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország és Svédország.
Magyarországon az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlag 65 százaléka volt 2017-ben, 2018-ban pedig 66 százalék, tavaly egy pontot emelkedett 67 százalékra. Ezzel 2019-ben csak az uniós átlag 58 százalékát elérő Bulgáriát és Horvátországot (az átlag 66 százaléka) előzzük meg.
Ha a nem EU-tag országokat is nézzük, akkor Norvégia, Svájc és Izland is az uniós átlag fölötti értékeket ért el 2019-ben, Magyarországnak pedig Montenegrónál, Szerbiánál, Észak-Macedóniánál, Albániánál és Bosznia-Hercegovinánál is jobbak voltak a mutatói.
Az Eurostat jelentése szerint 2019-ben az egy főre jutó hazai össztermék szintén 6 százalékkal volt magasabb, mint az átlag. Luxemburg főlénye itt kimagasló, a miniállamban az egy főre jutó GDP 260 százaléka volt az uniós átlagnak, a második helyen Írország (+93 százalék), míg a harmadikon Dánia (+30 százalék) szerepel.
Magyarország esetében ez a szám az uniós átlag 73 százaléka, ezzel viszont Bulgária és Horvátország mellett Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Romániát, a nem EU-tag országok közül pedig Törökországot, Montenegrót, Szerbiát, Észak-Macedóniát, Albániát és Bosznia-Hercegovinát is megelőzzük.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság kapta a legtöbbet, de utalták a szokásos 110 milliót az ATV volt elnöke vállalkozásának, és jutott némi apró a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba cégének, egy Tiborcz-, illetve egy Mészáros-közeli magántőkealap érdekeltségének is.
Heorhij Tihij szerint inkább azt kellene megmagyaráznia a magyar embereknek, hogy miként sikerült „elcseszni” az ország gazdaságát.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.
Több oka is van a lakhatási válságnak.