Covid-hullámvasút: egy tucat fontos ábra a munkanélküliségtől a "túlhalálozásig"

Pénzt vagy életet? A járvány lehetetlen dilemma elé állította az emberiséget: ha szinte minden emberi kapcsolatot megtilt az állam, akkor a vírus nem tud terjedni, és így majd' mindenki megvédhető a betegség potenciálisan halálos szövődményeitől. De kontaktus nélkül nem működik a világ sem, amelyet az emberiség felépített. Meddig lehet elmenni az életmentésben, és hol lesz a gazdasági visszaesés ára súlyosabb, mint a járványé? A két szempont közti egyensúlyozás számokban mérhető: a becslések szerint bőven több mint 2 millió,

a hivatalos adatok szerint 1,7 millió embertársunk halálát okozta a koronavírus, miközben a fejlett országok gazdasága 7%-kal zsugorodott,

százmilliók megélhetését veszélyeztetve.

A vírus azokat is elérte, akiket nem fertőzött meg. A hosszú járványkezelés okozta fáradtság mintha kiolvasható lenne az év végi adatokból is. A globális fertőzöttségi és halálozási adatok folyamatosan emelkedtek, a magyar egészségügyet pedig épp a második hullám sodorta el – hiába sokkal árnyaltabb most a tudásunk a betegség megelőzése és kezelése kapcsán, mint tavasszal. Idehaza novemberben többen hunytak el a Covid következtében, mint az év első 10 hónapjában együttvéve, és december újabb, szomorú rekordot ígér. Az egymillió lakosra jutó Covid-halálozásokat tekintve Magyarország karácsonyra utolérte, vagy megközelítette a tavasszal „telibe kapott” Hollandiát, Svájcot, Franciaországot vagy a vírust lényegében szabadjára engedő Svédországot.

Az összeomlás küszöbén: "A lélegeztetett beteg legalább nem agresszív"

A járványügyi korlátozások értelme, hogy csökkenjen az aktív esetek száma, de a jelek szerint a magyar lakosság áldozata egyelőre hiábavaló. A fertőzés terjed, a kórházak már alig bírják a terhelést, a halálos áldozatok száma pedig egymillió főre vetítve kétszer magasabb, mint a legsötétebb amerikai napokon. Mégis a lazítás az, amiről a kormány beszélne.

A legfrissebb kutatások szerint a vírus alighanem jóval hamarabb eljutott Európába, mint az a hivatalos adatokból korábban látszott. Több országból is érkeztek megalapozott hírek, hogy a januárban regisztrált első olaszországi esetet megelőzően akár már 60 nappal is jelen lehetett a vírus a környezetben – akkor még csak elszigetelt, orvosilag nem dokumentált esetekben. Az viszont biztosan kijelenthető, hogy az első regisztrált Kínán kívüli fertőzéshez képest két hónapon belül Grönlandtól Polinéziáig mindenhová eljutott a Covid. Egyedül az Antarktisz maradt fertőzésmentes mind a mai napig.

A Covid rendkívül változatos tüneteket idéz elő, s más, Európában korábban is ismert fertőzésekhez képest viszonylag magas arányban okoz súlyos szövődményeket. A tavaszi hírekkel ellentétben viszont mára világossá vált, hogy a koronavírus biztos jelének tartott szaglásvesztés csupán minden ötödik fertőzöttnél lép fel.