Hősök vagy gonosztevők? Erwin Rommel, Hitler nagyravágyó kedvence, aki magasra tört, és a mélybe zuhant

17 perc

2024.06.07. 17:45

2024.06.24. 07:55

Sorozatunk rendhagyó részében a normandiai partraszállás 80. évfordulójára való tekintettel kilépünk a magyar történelem keretei közül és a második világháború legendás német hadvezérét mutatjuk be. Ki volt Erwin Rommel? Zseniális hadvezér vagy „csupán” a második világháború legjobb hadosztályparancsnoka? Német mintakatona vagy náciellenes összeesküvő, esetleg ezek egyike sem, hanem csak törtető karrierista? Alábbi írásunkban egyebek között ezeket a kérdéseket is körbejárjuk.

Hősök vagy gonosztevők?
Új sorozatunkban (a már megjelent cikkeket itt találja) olyan szereplőit mutatjuk be a magyar történelemnek, akiket a történeti emlékezet bizonyos korszakokban (akár még ma is) hősökként, vagy éppenséggel országrontó gazemberekként tart vagy tartott számon. Az így kialakult kép azonban gyakran csalóka, és ennek megfelelően árnyalásra szorul.

A vesztes caporettói csatát követően az olasz 1. gyaloghadosztály 10 ezer embere egy észak-olaszországi kisváros, Longarone környékén fészkelte be magát, ám 1917. november 9.-én támadás érte őket és a kimerült katonák, illetve a hadosztály vezetése is azt hitte, hogy egy teljes német hadosztály kerítette be őket, így úgy döntöttek, hogy a további értelmetlen harc helyett inkább megadják magukat. Csak a fegyverletétel után tudták meg, hogy az őket megtámadó német alakulat nem számlált többet 150 embernél, a vezetőjük pedig egy fiatal német főhadnagy, Erwin Rommel volt, aki alig néhány nappal később töltötte be a 26. életévét.

Ez a győzelem, azon túl, hogy meghozta Rommel számára a Német Birodalom legmagasabb kitüntetését, a porosz Pour le Mérite érdemrendet, remekül illusztrálta a főhadnagy hadviseléshez való hozzáállását, aminek ugyanúgy részét képezte a (néha túlságosan is) vakmerő kockázatvállalás, mint az alapos taktikai ismeretek és a nem mindennapi vezetői kvalitások, nem beszélve a rettenthetetlen személyes bátorságról. Ez a kombináció végig is kíséri Rommel katonai pályáját függetlenül attól, hogy századot, zászlóaljat, vagy hadosztályt, esetleg hadsereget vezetett éppen és ugyanúgy fűtötte a bizonyítási vágy, mint az ambíciók.

A korai évek

Erwin Rommel 1891. november 15-én született egy württembergi polgári családban. Apja középiskolai tanár volt, később iskolaigazgató és fiát is a tanári pálya felé próbálta terelgetni, ám az ifjabb Erwinnek egyáltalán nem fűlött a foga a tanításhoz, leginkább a repülés és a műszaki tervezés foglalkoztatta. 14 éves korában épített egy vitorlázó repülőt és később azt is feljegyezték róla, hogy képes volt alkotóelemeire szétszerelni, majd újra összerakni egy motorbiciklit.

Az idősebb Erwin Rommelt azonban nem nyűgözték le fia képességei, ha a gyerek nem akar tanár lenni, akkor katona lesz belőle – döntötte el és még azt is megtiltotta, hogy fia a városban található léghajó-gyárban helyezkedjen el. Más választás híján és miután a jelentkezését a műszaki karnál és a tüzérségnél is elutasították, a 18 éves Erwin Rommel 1910-ben a gyalogság danzigi kadétiskolájában kezdte meg tanulmányait és két év múlva hadnagyként helyezkedett el a 124. gyalogezrednél.