Az IBM vezetője, Arvind Krishna az amerikai Kongresszusnak küldött levelet arról, miért állnak le az arcfelismerő technológia fejlesztésével, és miért kellene ezt más cégeknek is megtenniük.
Kelendőek Nyugaton az olyan rendszerek, amelyeket kínai cégek az ujgur kisebbség elnyomása közben fejlesztettek és tökéletesítettek. Az USA több kínai vállalatot szankcionált az elnyomásban játszott szerepük miatt, eszközeikből mégis vásárolnak nyugati cégek és államok is.
Varga-Damm Andrea volt a témafelelőse annak a törvényjavaslatnak, aminek a megszavazása után elnézést kért a Jobbik.
Megkapta a felhatalmazást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat arra, hogy gyakorlatilag mindent megtudhasson egy adott állampolgárról. A rendőrök pedig még az ártatlanul meggyanúsítottak adatait is 20 évig őrizhetik.
Ha kedden átmegy a javaslat, akkor a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, a rendőrök pedig még az ártatlanul meggyanúsított személyek adatait is 20 évig őrizhetik.
Egy távoli jövőben játszódó mozifilm egy jelenete is lehetne az alábbi rövid videó, ez azonban a valóság: Szingapúrban a Boston Dynamics robotkutyáját is bevetik a koronavírus terjedése ellen. Ha most jól vizsgázik, társai is lehetnek.
Egészen szokatlan, bár kétségkívül hatékony módon ellenőrzik Kínában a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések betartását.
Európa több országa is olyan alkalmazás kifejlesztésén dolgozik, amellyel nyomon lehet követni a koronavírus-járvány terjedését.
A napokban készül el az a nyomkövető technológia, amely az Európai Unióban egységes mobilalkalmazások kifejlesztését teszi lehetővé a fertőzésveszély kimutatására. A járvánnyal szemben sikeresen védekező ázsiai országok mindegyike segítségül hívta az információtechnológiát, és azt kiterjedt teszteléssel kombinálta.
Svájcból tért haza a két nő nemrég, az egri kórházban figyelik meg őket.
Három nap alatt három – látszólag – teljesen különböző adatlopási-kémkedési ügy fejleményei kerültek nyilvánosságra, bizonyítva, hogy a személyes (és céges) adatok egyre kevésbé vannak biztonságban.
Új-Mexikó főügyésze szerint a Google kereskedelmi céllal gyűjtött adatokat az általános- és középiskolás diákokról.
A kiberbiztonsági kutatók 71 olyan Chrome-bővítményt találtak, melyek begyűjtötték a felhasználók böngészési adatait. A Google is ráfigyelt a dologra, további 430 hasonló programot szúrtak ki.
Miközben a hatóságok egyre nehezebben férnek hozzá a digitálisan tárolt adatokhoz, akinél a cél szentesítheti az eszközt, az szinte bármit megszerezhet. A Jeff Bezos Amazon-vezér telefonja körül kirobbant ügy tanulsága, hogy gépen és emberen egyaránt múlhat a dolog.
Egy kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Bizottság (EB) szeretné jobban megismerni az arcfelismerés mögötti technológiát és hatását. Amíg a biztosok komolyabban is végiggondolják a lehetséges következményeket, átmenetileg betiltanák annak használatát.
Nem tudni, mi volt a gondja a faággal, amit hosszas ügyködés után sikerült letörnie.
Olyan komolynak látják a piacon elterjedt okos funkciókkal felruházott televíziókkal kapcsolatos veszélyt az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szakértői, hogy a hatóság közleményt adott ki a témában.
A Yale Egyetem csillagászainak sikerült lencsevégre kapniuk az üstököst, amelynek nagyobb a csóvája, mint a Föld átmérője.
Talán meglepő, de Edward Snowden döntésében, hogy leleplezze az amerikai kormányzat tömeges adatgyűjtését, szerepet játszott az is, hogy az Egyesült Államok, sőt talán a világ történelmében is az övé volt az utolsó nem digitalizált nemzedék, amelynek a gyerekkora nincs fent a felhőben, hanem jobbára analóg formában maradt meg. A Rendszerhiba című önéletrajzában azonban nemcsak az analóg emlékeket siratja el, hanem az internetet is, amellyel felnőtt és amely felnevelte. Snowdennél ugyanis talán senki sem tudja jobban, hogy amit ma megosztunk, az már nem a miénk.
Az amerikai Freedom House szerint a világ internetező felhasználóinak 89 százalékát figyelik meg valamilyen módon a kormányok. Ez nagyjából 3 milliárd embert jelent.
