Ha nem vigyáznak az egyetemek, kiberbéklyóba láncolhatja hallgatóikat az online vizsgáztatás. Az amerikai trendek egyenesen veszélyesnek tűnnek. Itthon főleg a tudatlanság okozhat bajt.
Egy budai kávéházban zajló találkozóról készített titokban videófelvételeket a titkosszolgálat, hogy megtudja, ki az a rejtélyes megbízó, akivel a “Gödör” fedőnevű akció célszemélyei kapcsolatban állnak. Amikor a felvételekből azonosították az ismeretlent, kiderült: ő Balogh Sándor, a nemzeti közvagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea exférje. A titkosítás alól feloldott lehallgatási anyagok arról árulkodnak, hogy egy alkalommal még a miniszter asszony is belefutott egy telefonlehallgatásba, a jelenleg körözés alatt álló Balogh pedig Orbán Viktor egyik államtitkárától kért tanácsot, amikor ki akarták szorítani a szinkronúszók szövetségének elnöki székéből.
Világszerte több millió ember (jórészt nyilvánosan beszerezhető) információit rendezte egy adatbázisba a kínai államhoz közel álló Zhenhua Data. A csomag egy része nemrég kiszivárgott. A Telex szerint a listában több mint 700 magyar neve szerepel, köztük most is aktív politikusoké és cégvezetőké.
2,4 millió döntéshozóról és befolyásos közéleti szereplőről tartalmaz információkat egy szeptemberben kiszivárgott kínai adatbázis. A Szabad Európa megkapta a magyar vonatkozású adatokat.
Egy algoritmus segítéségével hanggá alakították azokat az adatokat, melyeket a teleszkópok rögzítettek a Tejútrendszer fürkészésekor.
Portland városa az első, ahol még a magánszemélyeknek is megtiltják, hogy arcfelismerő technológiát használjanak. Azt egyelőre nem tudni, ez mennyiben érinti például az ott élő – amerikai – FaceID-használókat.
A fehérorosz ellenzék ellen használt Nexta Live alkalmazást kiberbiztonsági szakértők szerint tömeges adatgyűjtésre tervezték, az információkat egy orosz szerverre töltötték fel.
A világon elsőként sikerült speciális lézerrel napfényben is megállapítani egy űrszemét távolságát – közölte pénteken a Berni Egyetem.
Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) szerint minden olyan eszköz, ami képes internetre kapcsolódni, potenciális veszélyforrás lehet a felhasználókra nézve. Arra is adtak néhány tanácsot, szerintük mit kellene tenni a biztonságunk érdekében.
Miközben egyre élesedik a vita arról, hogy kell-e korlátozni a mind tökéletesebb arcfelismerő rendszerek használatát, sorra születnek a személyek azonosítására alkalmas új technológiák. Elveszhet például az a lehetőség, hogy valaki anonim módon vegyen részt egy demonstráción.
A tudományos munkára készített robotok nem mindegyikének kell gyorsnak lennie. Néha az a legjobb, ha kifejezetten lassúak. Mint a lajhárok.
Hetven bővítményt kellett eltávolítania a Google-nek a Chrome webáruházból, miután kiberbiztonsági szakemberek figyelmeztettek: a segédprogramok fejlesztője adatlopáshoz kifejlesztett algoritmussal egészítette ki azokat.
Az Amazon Rekognition nevű szoftverét már eddig is sokat kritizálták, amiért többször tévedett a színesbőrű emberek kárára, mint a fehérekére. A cég most egy évre elvette a rendőröktől a rendszert.
Az IBM vezetője, Arvind Krishna az amerikai Kongresszusnak küldött levelet arról, miért állnak le az arcfelismerő technológia fejlesztésével, és miért kellene ezt más cégeknek is megtenniük.
Kelendőek Nyugaton az olyan rendszerek, amelyeket kínai cégek az ujgur kisebbség elnyomása közben fejlesztettek és tökéletesítettek. Az USA több kínai vállalatot szankcionált az elnyomásban játszott szerepük miatt, eszközeikből mégis vásárolnak nyugati cégek és államok is.
Varga-Damm Andrea volt a témafelelőse annak a törvényjavaslatnak, aminek a megszavazása után elnézést kért a Jobbik.
Megkapta a felhatalmazást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat arra, hogy gyakorlatilag mindent megtudhasson egy adott állampolgárról. A rendőrök pedig még az ártatlanul meggyanúsítottak adatait is 20 évig őrizhetik.
Ha kedden átmegy a javaslat, akkor a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, a rendőrök pedig még az ártatlanul meggyanúsított személyek adatait is 20 évig őrizhetik.
Egy távoli jövőben játszódó mozifilm egy jelenete is lehetne az alábbi rövid videó, ez azonban a valóság: Szingapúrban a Boston Dynamics robotkutyáját is bevetik a koronavírus terjedése ellen. Ha most jól vizsgázik, társai is lehetnek.
Egészen szokatlan, bár kétségkívül hatékony módon ellenőrzik Kínában a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések betartását.
