A fehérorosz ellenzék ellen használt Nexta Live alkalmazást kiberbiztonsági szakértők szerint tömeges adatgyűjtésre tervezték, az információkat egy orosz szerverre töltötték fel.
A világon elsőként sikerült speciális lézerrel napfényben is megállapítani egy űrszemét távolságát – közölte pénteken a Berni Egyetem.
Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) szerint minden olyan eszköz, ami képes internetre kapcsolódni, potenciális veszélyforrás lehet a felhasználókra nézve. Arra is adtak néhány tanácsot, szerintük mit kellene tenni a biztonságunk érdekében.
Miközben egyre élesedik a vita arról, hogy kell-e korlátozni a mind tökéletesebb arcfelismerő rendszerek használatát, sorra születnek a személyek azonosítására alkalmas új technológiák. Elveszhet például az a lehetőség, hogy valaki anonim módon vegyen részt egy demonstráción.
A tudományos munkára készített robotok nem mindegyikének kell gyorsnak lennie. Néha az a legjobb, ha kifejezetten lassúak. Mint a lajhárok.
Hetven bővítményt kellett eltávolítania a Google-nek a Chrome webáruházból, miután kiberbiztonsági szakemberek figyelmeztettek: a segédprogramok fejlesztője adatlopáshoz kifejlesztett algoritmussal egészítette ki azokat.
Az Amazon Rekognition nevű szoftverét már eddig is sokat kritizálták, amiért többször tévedett a színesbőrű emberek kárára, mint a fehérekére. A cég most egy évre elvette a rendőröktől a rendszert.
Az IBM vezetője, Arvind Krishna az amerikai Kongresszusnak küldött levelet arról, miért állnak le az arcfelismerő technológia fejlesztésével, és miért kellene ezt más cégeknek is megtenniük.
Kelendőek Nyugaton az olyan rendszerek, amelyeket kínai cégek az ujgur kisebbség elnyomása közben fejlesztettek és tökéletesítettek. Az USA több kínai vállalatot szankcionált az elnyomásban játszott szerepük miatt, eszközeikből mégis vásárolnak nyugati cégek és államok is.
Varga-Damm Andrea volt a témafelelőse annak a törvényjavaslatnak, aminek a megszavazása után elnézést kért a Jobbik.
Megkapta a felhatalmazást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat arra, hogy gyakorlatilag mindent megtudhasson egy adott állampolgárról. A rendőrök pedig még az ártatlanul meggyanúsítottak adatait is 20 évig őrizhetik.
Ha kedden átmegy a javaslat, akkor a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, a rendőrök pedig még az ártatlanul meggyanúsított személyek adatait is 20 évig őrizhetik.
Egy távoli jövőben játszódó mozifilm egy jelenete is lehetne az alábbi rövid videó, ez azonban a valóság: Szingapúrban a Boston Dynamics robotkutyáját is bevetik a koronavírus terjedése ellen. Ha most jól vizsgázik, társai is lehetnek.
Egészen szokatlan, bár kétségkívül hatékony módon ellenőrzik Kínában a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések betartását.
Európa több országa is olyan alkalmazás kifejlesztésén dolgozik, amellyel nyomon lehet követni a koronavírus-járvány terjedését.
A napokban készül el az a nyomkövető technológia, amely az Európai Unióban egységes mobilalkalmazások kifejlesztését teszi lehetővé a fertőzésveszély kimutatására. A járvánnyal szemben sikeresen védekező ázsiai országok mindegyike segítségül hívta az információtechnológiát, és azt kiterjedt teszteléssel kombinálta.
Svájcból tért haza a két nő nemrég, az egri kórházban figyelik meg őket.
Három nap alatt három – látszólag – teljesen különböző adatlopási-kémkedési ügy fejleményei kerültek nyilvánosságra, bizonyítva, hogy a személyes (és céges) adatok egyre kevésbé vannak biztonságban.
Új-Mexikó főügyésze szerint a Google kereskedelmi céllal gyűjtött adatokat az általános- és középiskolás diákokról.
A kiberbiztonsági kutatók 71 olyan Chrome-bővítményt találtak, melyek begyűjtötték a felhasználók böngészési adatait. A Google is ráfigyelt a dologra, további 430 hasonló programot szúrtak ki.
