Tejjel-mézzel folyó Magyarországot vázolt fel Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádióban elmondott, interjú formátumú beszédében. A lefestett kép annyira utópisztikus, hogy minden bizonnyal annak is örülne a miniszterelnök, ha a fele megvalósul. Szerinte lesz

• digitalizált, körforgásos gazdaság,
• teljes foglalkoztatás,
• az EU nyugati felét leköröző fejlődés,
• jómód,
• nagyobb lakás,
• több gyerek.

A szép új jövő kapcsán Orbán Viktor megismételte az egy hónap híján két évvel korábbi évértékelőjében kitűzött célt: a magyar vállalkozások külföldi hódítását.

„Az évtized végére kell, vagy kellene elérnünk oda, hogy a külföldön befektető magyar tulajdonú vállalkozások Magyarországra hazahozott profitja elérje azt az összeget, amit a Magyarországon működő külföldiek kivisznek az országból

– mondta most a miniszterelnök. „Ehhez kell néhány év kemény munka, támogatni kell a kifektetéseket, tehát a külföldi befektetéseket a régióban és azon kívül is. S akkor szerintem az évtized második felére ez a két összeg, az innen kivitt és a magyarok által hazahozott profitnak az összege közelíteni kezd majd egymáshoz, s az évtized végére reményeim szerint ki is egyensúlyozzuk. Akkor egy nagyobb biztonsággal működő, a külvilágnak kevésbé kitett gazdaságunk lesz.”

Facebook / Orbán Viktor

Tízszeresére kéne nőniük a magyar multiknak

Ahhoz, hogy a magyar multik hazahozott profitja elérje a külföldi multik kivitt profitját, nem „kemény munka” kell, hanem emberfeletti erőfeszítés, vagy pedig egy-két igazán nagy dobás. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a külföldi cégek magyar leányai nagyságrendileg tízszer akkora árbevételt termelnek, mint a magyar multik külföldi leányai. A profit persze nem függ össze szorosan az árbevétellel, ugyanakkor (sőt éppen ezért) utóbbi sokkal jobban mutatja egy cég vagy céghalmaz gazdasági súlyát. Egyszóval Orbán nagyjából azt várja a magyar multiktól és a multiságra aspiráló vállalatoktól, hogy tízéves időtávon minimum tízszerezzék meg a külföldi gazdasági súlyukat – amihez az is kell, hogy mindeközben a külföldi cégek stagnáljanak Magyarországon, ami biztosan nem jó a magyar gazdaság szempontjából.

Arról nem beszélve, hogy külföldi multik egyes esetekben magyar leányukon keresztül hajtanak végre harmadik országban befektetést, ez a magyar statisztikákban hazai befektetésként (vagyis kifektetésként) jelenik meg, holott valójában nem az. A tajvani Foxconn például három brazil érdekeltséget szerzett magyar leányán keresztül. Becslések szerint a papíron feltüntetett kifektetések körülbelül fele-kétharmada származik ténylegesen magyar irányítású multiktól.

Ráadásul az elmúlt években nem is igazán látszott, hogy ez a folyamat jól haladna. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb vonatkozó adatai szerint 2018-ban és 2017-ben konkrétan csökkent a hazai irányítású külföldi leányvállalatok száma. Az összesített árbevételük közben ugyan nőtt, de még így sem érte el a 2011-es szintet.

Az arányok érzékeltetéséhez: 2018-ban Magyarországon 15,8 ezer külföldi irányítású nem pénzügyi tevékenységű leányvállalat működött, amelyek 51,4 ezer milliárd forint árbevételt értek el (ez az adat évről évre töretlenül nő). Plusz a pénzügyi szektorban 273 külföldi leány ezer milliárd forint árbevétellel. Egyébként a Magyarországon tevékenykedő nem pénzügyi külföldi multik nincsenek sokan, arányuk mindössze 2,6 százalék volt az összes hazai vállalkozáson belül. Gazdasági súlyuk azonban már annál nagyobb, a teljes vállalati szektor összesített árbevételének 49 százalékát ők termelték meg.

Nem meglepő módon a hazai nemzetgazdaságon belül az autógyártásban a legnagyobb a multik súlya. 2018-ban ők adták a szektor összárbevételének 17 százalékát (a szektorok közti ranglista első helye), a hozzáadott érték 13 százalékát (szintén első hely), a foglalkoztatottak 13 százalékát (szintén első hely). És ezek csak a közvetlen adatok, vagyis az Audi, Mercedes, Suzuki és társaik magyar leánycégeinek bevétele, a náluk dolgozók száma. Közben az autóipar magyar irányítású vállalkozásainak jelentős része a külföldi multik beszállítója, így lényegében a hazai autóipar nagy része ezektől a multiktól függ.

Megint csak nem meglepő módon a legnagyobb magyarországi befektető Németország: 2018-ban 2830 német leány működött Magyarországon (vagyis az összes külföldi cég 18 százaléka német), összbevételük 15,8 ezer milliárd forint volt (ezzel az összes külföldi céges árbevétel harmadát a német cégek hozták össze). Ezekhez a számokhoz érdemes felidézni a magyar multik külföldi leányainak adatait: 217 leány 5,6 ezer milliárd forint árbevétellel – a magyar multiknak leányszámban tízszeres, külföldi árbevételben háromszoros növekedést kellene produkálniuk, hogy csak a német magyarországi jelenlétet utolérjék.

MTI / Ujvári Sándor

A közbeszerzéseken hízott „vállalkozó” aligha gyűri le a világot

Jelen állás szerint óriási változásnak kell beállnia, hogy a magyar kifektetések utolérjék a külföldi multik magyarországi befektetéseinek szintjét. Egyébként ez még egy kis országban sem elképzelhetetlen, Finnországban például a Nokia akkorára tudott nőni, hogy megfordította az arányokat, ennek azonban ma Magyarországon nem látni előjelét.

A miniszterelnök szerint „támogatni kell a kifektetéseket”. Ezt a magyar állam csinálja is, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter 2020 júliusában jelentette be, hogy a kormány új programot hirdet a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökségen keresztül magyar vállalatoknak, amelyben 23 milliárd forintot osztanak szét azon cégek között, akik már jelen vannak külföldi piacokon. A cél az, hogy gyártási tevékenységüket bővítsék külföldön.

Erősen kérdéses azonban, hogy mesterséges eszközökkel mennyire lehet felturbózni a magyar multik külföldi kifektetéseit, illetve mennyire lehet multivá izmosítani közepes vállalkozásokat (erre is van állami program). Külföldön ugyanis már hatékonynak és versenyképesnek kell lenni, ott már nincs állami támogatás és állami megrendelések. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint jellemzően épp a komoly politikai hátszéllel vitorlázó vállalkozások esetében maradt vágyálom a külföldi expanzió. Ennek ékes példája Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, az Opus Global.

A jelenleg létező Opus Global Nyrt. Mészáros Lőrinc két tőzsdei órásvállalatának egyesítésével jött létre 2019-ben (az egyiket ugyanígy hívták, a másikat Konzumnak). A cél deklaráltan a külföldi expanzió, sőt az Opus-részvények külföldi tőzsdéken való bevezetése volt. A HVG-nek akkoriban nyilatkozó források szerint a londoni befektetőknek való bemutatkozás nem is sikerült rosszul. Bár beszédes volt, hogy egyetlen hazai brókercég sem vállalta nyíltan a politikailag érzékeny cégrendszer értékelését. A holding megítélése szempontjából kulcskérdés az volt: el tudják-e hitetni a befektetőkkel, hogy versenykörülmények között, korrupciómentes övezetben is képesek fejlődni.

Mészáros Lőrinc

MTI / Komka Péter

A nagy világhódításból aztán nagyjából semmi sem lett. Az Opus nem ment külföldi tőzsdékre, és egyáltalán alig van külföldi jelenléte. Ami van, az is jórészt szerzett: a salgótarjáni Wamsler SE a közép-kelet-európai régió legnagyobb kandalló- és tűzhelygyára, a Hunguest Hotels szállodaláncnak vannak egységei és érdekeltségei külföldön, a montenegrói tengerparton, az ausztriai Grossglockner lábánál és Murauban, illetve Erdélyben. De talán nincs is szükség külföldi expanzióra, a magyar állami közbeszerzéseken az Opus és leányvállalatai gyakorlatilag nem tudnak veszíteni. És ha akadna a portfolióban egy pocséknak tűnő befektetés, mint mondjuk a mátrai erőmű, még azt is sikerül busás haszonnal lepasszolni a magyar államnak.

Közben a felcsúti lakcímmel nem rendelkező cégek, mint például a Diego lakberendezési hálózat, a GreenGo autómegosztó és ingatlanbefektetők, mint a Cordia azért tudtak külföldön vitézkedni. A GreenGo Budapest után a cseh fővárosban, Prágában indította el szolgáltatását, jelenleg is ebben a két városban vannak jelen. A Diego 1992-ben alakult, a franchise-hálózat 150 üzletének mintegy harmada Romániában és Szlovákiában működik. Persze jól tud jönni az állami támogatás, a Cordia például 2020 elején 44 milliárd forint értékű kötvénykibocsátást hajtott végre a jegybank Növekedési kötvényprogramjában, a pénzből aztán többségi részesedést szerzett az egyik legnagyobb lengyelországi ingatlanfejlesztő vállalatban, a Polnordban. A befektetés minden bizonnyal bejött, 2020 végén ugyanis bejelentették, hogy a lengyel cég maradék részesedését is megvennék.

Tombor András Fidesz-közeli üzletember pedig jelentős érdekeltséget szerzett a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochodyban – szóval azért van pozitív példa is.

Vannak sikeres magyar multik

Ha esetleg Mészáros Lőrincnek (vagy másnak) nem sikerül megcsinálni az új Nokiát, akkor jó eséllyel a meglévő magyar multikra marad az Orbán-féle nagy külföldi expanzió (legalább részleges) végrehajtása. Magyarországnak három jelentős multija van: a Mol, a Richter Gedeon, illetve a pénzügyi vállalkozások között az OTP.

A magyar multik egyébként számos iparágban tevékenykednek, elsősorban az olajiparban és az ahhoz kapcsolódó ágazatokban (ezt a Mol túlsúlya magyarázza), másodsorban a gyógyszeriparban (Richter) és a pénzügyi szektorban (OTP). Ezen felül a Videoton az elektronikai iparban jelentős regionális multi.

Túry Gergely

A külföldi leányok elsősorban Európában, és főleg Közép-Európában koncentrálódnak, de akadnak leányok szép számmal Nyugat-Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában is (megint csak főleg a Molnak és a Richternek köszönhetően). A közép-európai koncentrációt nemcsak a környező országok földrajzi, kulturális, gazdasági közelsége magyarázza, hanem a KGST-időkből megmaradt kapcsolatok is. A kis multik alkalmanként megjelennek „kedvező adózású” országokban, például Cipruson vagy Luxemburgban, de nagy az ingadozás, e befektetések mögött nagy valószínűséggel adóoptimalizálási manőverek vannak.

Jó multi, rossz multi

A magyar kormány pedig kicsit a saját céljai ellen is dolgozik, amikor éves szinten százmilliárdos összegű „munkahelyteremtő” támogatásokkal igyekszik minél több és több külföldi multit Magyarországra csábítani. Hiszen minél több multi minél több profitot „visz ki” az országból, annál nehezebb lesz elérni az Orbán által óhajtott egyensúlyt.

Valójában az Orbán-kormányt nem érdekli különösebben a multik profitja, sőt semmilyen cég profitja: a magyar nyereségadó (társasági adó, taó) 9 százalékos kulcsa nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, Magyarország már-már adóparadicsomnak számít vele. És akkor még nem beszéltünk az ide települő multiknak adott egyedi kedvezményekről. Az államnak az adók közül a társasági adóból relatíve kevés bevétele van, az Orbán-kormány a rendszert szándékosan és bevallottan a fogyasztási típusú adók (elsősorban a forgalmi adó, a rendkívül magas, 27 százalékos kulcsú áfa) felé tolta el.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években a növekvő fogyasztást a növekvő bérek hajtották. Amiben nem elhanyagolható szerepe volt a forintárfolyam romlásának: ha mondjuk a forint 10 százalékot veszít az értékéből az euróval szemben (mint ahogy vesztett csak az elmúlt egy évben), akkor az euróban könyvelő multi "ingyen" adhat 10 százalék béremelést a magyar leánya dolgozóinak. Egy magyar multi esetében a helyzet fordított, ha van euróországban leánya, az ottani bérköltségeit a forint árfolyamának romlása akkor is megdrágítja, ha egy cent bért sem emel. Itt megint csak ellentmondásba kerül a gazdaságpolitikai célok közt a külföldi befektetések számára vonzó, és a hazai kifektetések számára kedvező környezet kialakítása.

Fazekas István

Ugyanakkor igaz, hogy a multik Magyarországról komoly pénzeket visznek ki – hiába kvázi adóparadicsom Magyarország, vannak még adóparadicsomabb országok. Magyarország GDP-arányosan az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferárakkal trükközésének – számolta ki a G7 gazdasági portál. A nemzetközi nagyvállalatok ugyanis gyakran saját maguktól vásárolnak, például a magyar Audi-gyárban összeszerelt motorokat megveszik a Volkswagen-csoport más cégei, ezeket a belső árakat pedig sokszor úgy kalibrálják, hogy a kedvezőbb adózású országokban jelenjen meg nagyobb nyereség, így kevesebbet kelljen adózni utána. Ezzel jelentős adóbevételtől fosztják meg azokat az országokat, ahonnan a nyereséget a belső árak ügyes beállításával eltolják.

(Kiemelt képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök emblémát ragaszt fel egy készülő autóra a győri Audi-gyárban 2020. június 15-én. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)