Aligha van ma Magyarországon bárki, aki meg tudná mondani, hányan vesztették el a munkájukat, biztosnak csak az tűnik: itt is jön a második hullám. Hiába vettek fel többeket a visszapattanást remélve, lehet, hogy hamarosan nekik sem lesz állásuk.
Európai uniós összehasonlításban csak Máltán veszítettek a férfiak több munkaórát 2020 első negyedévében, mint Magyarországon. A magyar nők viszont alig dolgoztak kevesebbet.
Az „átlagos orosz nőről" mintázott humanoid robot dolgozik a permi kormányhivatalban. Kérdez, válaszol, mosolyog, rá van kötve a nyomtatóra. Az irodavezetője szerint tökéletesen el tudja látni a rábízott munkát.
A nők aránytalanul rossz helyzetben vannak most a világ munkaerőpiacán.
A nemi alapú hátrányos megkülönböztetés korábban is komoly problémát jelentett a munkahelyeken, ami a koronavírus-járvány alatt bevezetett intézkedések miatt fokozódott – derült ki az Amnesty International kutatásából.
Úgy mentene munkahelyeket a kormány, hogy nem készül a válság elhúzódására, pedig lehet, hogy csak 2022-ben tetőzik a munkanélküliség.
Még nem tudni pontosan, mennyire küldi padlóra a munkaerőpiacot a válság, de a rendelkezésre álló adatok komor képet festenek. A többféle állami intézkedésből a cégek nagy része elvileg már működőképes mankót kalapálhat össze magának, a legtöbben mégis csak saját magukra számítanak.
Németországban például több mint két és félszer akkora hányadát teszik ki az összes foglalkoztatottnak az ápolók és szülésznők, mint Magyarországon.
A Tárki felmérése szerint a lakosság körülbelül 18 százalékának csökkent a jövedelme, körülbelül 7 százalék az állását vesztette el a járvány miatt. Az idősebbek elégedettebbek a kormány munkájával, mint a fiatalabbak – különösen azok, akiket nem ért kellemetlen következmény.
Egy hirdetés szerint terméktesztelőket keres a cég, ám ez nem igaz.
A KSH már a járvány alatti munkaerőpiaci adatokat fog közölni, illetve még a járvány előtti kereseti adatokat. A Monetáris Tanács kamatdöntő ülést tart, de újabb beavatkozásra nem érdemes számítani.
A mezőgazdaságban nagy a munkaerőhiány, ám a járvány miatt utcára kerülőknek csak kis része áramlik az ágazatba, és nagyon hiányoznak a vendégmunkások.
A februári adatok szerint az Aldi 3800 dolgozót foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és a biatorbágyi központjában, de csak tíz-húsz százalékuk dolgozik teljes, heti negyven órás munkaidőben.
Átlagosan 12 százalékos béremelést hajt végre a Magyar Suzuki Zrt. A fizikai dolgozói körében az átlagbér 13,4 százalékkal növekszik.
A kormány nem siet egyeztetni az önkormányzattal az ezer ember elbocsátásával járó gyárbezárás kapcsán, pedig az országos átlaggal ellentétben Borsodban nagyon rossz a munkaerőpiaci helyzet. Az üzem eladását a kereslet csökkenésével magyarázta a tulajdonos. Az ABB bezárásra ítélt ózdi gyáránál jártunk.
Sikerült megállapodni a szakszervezetekkel, így nemcsak, hogy az idei év végéig eltolták a leépítéseket, de béremelést is kapnak a dolgozók.
A hollandok imádnak otthon dolgozni, a románok és a bolgárok nem annyira.
Hogyan nézzen ki egy álláshirdetés, hogy az alapján a céghez és annak üresen lévő, vagy újonnan létrehozandó munkaköréhez leginkább passzoló jelentkezőt tudjuk „leigazolni”? Előbb-utóbb minden vállalat szembesül ezzel az „egymillió forintos” kérdéssel. Kállay-Szabó Gabriellával, a Raben Trans European Hungary Kft. HR-vezetőjével igyekeztünk összeszedni a legfontosabb szempontokat.
Lecsapna a brexit nyújtotta lehetőségre a komoly munkaerőhiány sújtotta Németország: csábítgatni kezdték az Angliából elvágyódó lengyeleket.
