A KSH már a járvány alatti munkaerőpiaci adatokat fog közölni, illetve még a járvány előtti kereseti adatokat. A Monetáris Tanács kamatdöntő ülést tart, de újabb beavatkozásra nem érdemes számítani.
A mezőgazdaságban nagy a munkaerőhiány, ám a járvány miatt utcára kerülőknek csak kis része áramlik az ágazatba, és nagyon hiányoznak a vendégmunkások.
A februári adatok szerint az Aldi 3800 dolgozót foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és a biatorbágyi központjában, de csak tíz-húsz százalékuk dolgozik teljes, heti negyven órás munkaidőben.
Átlagosan 12 százalékos béremelést hajt végre a Magyar Suzuki Zrt. A fizikai dolgozói körében az átlagbér 13,4 százalékkal növekszik.
A kormány nem siet egyeztetni az önkormányzattal az ezer ember elbocsátásával járó gyárbezárás kapcsán, pedig az országos átlaggal ellentétben Borsodban nagyon rossz a munkaerőpiaci helyzet. Az üzem eladását a kereslet csökkenésével magyarázta a tulajdonos. Az ABB bezárásra ítélt ózdi gyáránál jártunk.
Sikerült megállapodni a szakszervezetekkel, így nemcsak, hogy az idei év végéig eltolták a leépítéseket, de béremelést is kapnak a dolgozók.
A hollandok imádnak otthon dolgozni, a románok és a bolgárok nem annyira.
Hogyan nézzen ki egy álláshirdetés, hogy az alapján a céghez és annak üresen lévő, vagy újonnan létrehozandó munkaköréhez leginkább passzoló jelentkezőt tudjuk „leigazolni”? Előbb-utóbb minden vállalat szembesül ezzel az „egymillió forintos” kérdéssel. Kállay-Szabó Gabriellával, a Raben Trans European Hungary Kft. HR-vezetőjével igyekeztünk összeszedni a legfontosabb szempontokat.
Lecsapna a brexit nyújtotta lehetőségre a komoly munkaerőhiány sújtotta Németország: csábítgatni kezdték az Angliából elvágyódó lengyeleket.
Óriási létszámhiánnyal küzd a brit nemzeti egészségügyi szolgálat, azaz az NHS, mert a brexit miatt folyamatosan távoznak az uniós orvosok és nővérek – a folyamat egyelőre leállíthatatlannak látszik.
„Ha él a gyár, él a város” – állítják Dunaújvárosban, ám most bejelentették: 350 fővel csökkentik a mintegy 5 ezer fős létszámot, ami akár a végét is jelentheti a magyar acélipar zászlóshajójának. A helyzet nem reménytelen, de valószínűleg ismét szükség lehet állami segítségre. A helyszínen jártunk, hogy megtudjuk, mekkora a gond, és egyáltalán mit gondolnak az ottaniak a mostani folyamatokról.
Egy évtizeden belül átalakulhat a szállítási szakma, és ez súlyosan érintheti az autóvezetőket is. A digitalizáció előtt azonban sok akadály van.
10 ezer magas fizetésű profi eltávolításáról döntött a HSBC – jelentette a londoni Financial Times. A Business Insider ehhez hozzáteszi, hogy idén 60 ezer embert érinthet az elbocsátási hullám a bankszektorban. A Wall Streeten és a Cityben nagy az idegesség, mert a trend globális, vagyis akit kirúgnak, az csak nagyon nehezen talál magának megfelelő állást.
A programozókat persze minden mennyiségben felszívja a piac, de nagy szükség van legalább angolul tudó munkavállalókra is – a HVG Állásbörzén jártunk.
Két napig várják az érdeklődőket a Papp László Sportarénában.
Hónapokon belül nyolcszáz ember veszíti el az állását Jászberényben. A város egyik legnagyobb foglalkoztatója, a svéd Electrolux a napokban jelentette be az átszervezést, és azt, hogy Nyíregyházán 100 millió eurót költ fejlesztésre. A városban találgatják, hogy Nyíregyházán miért éri meg beruházni, és Jászberényben miért nem. A dolgozókat sokkolta a bejelentés.
Minden negyedik magyar munkavállalóra hatással lehet a mesterséges intelligencia térnyerése.
Izraelben az állam és a társadalom alapvetően partner a munka és a család összeegyeztetésében. Talán ennek is köszönhető nők határozott jelenléte a munkaerőpiacon, miközben a születésszám kifejezetten magas.
Növekvő foglalkoztatás, csökkenő munkaerő-tartalék, rengeteg betöltetlen állás és sokáig húzódó álláskeresés – kijött a KSH új kiadványa, amely a magyar munkaerőpiac idei első negyedéves teljesítményét veszi górcső alá.
