Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A vártnál jobb képet festettek a KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint. A modellbecslés adata ugyanis 4,3 százalékra mérséklődő munkanélküliségi rátát jelez, szemben a várt stagnálással. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája is hasonló irányban, és hasonlóan 0,1 százalékpontos mértékben változott. Ez a mutató így 4,3 százalékon áll a március–májusban.
A munkanélküliek számát illetően a két statisztika alapján a csoport létszáma 210–212 ezer fő körül alakult. Ugyanakkor, mint írta,
ez a javulás csak sebtapasz a sok tekintetben több éves mélyponton lévő munkaerőpiac esetében.
Az elemző a részleteket vizsgálva megállapította, hogy tovább folytatódott a munkaképes korú népesség (15–74 éves korosztály) létszámának zsugorodása. Az 5 ezer fős csökkenés fele az aktívak számát, másik fele az inaktívak számát mérsékelte. Tehát hiába csökkent bő 5 ezer fővel a munkanélküliek száma is, ennek nagyjából a fele a demográfiai folyamatok miatti csökkenés, miközben a foglalkoztatás csupán szűk 3 ezer fővel nőtt. Mindez csekély korrekció az előző hónapban látott 35 ezer fős foglalkoztatotti zuhanás után.
A háromhavi átlagokat figyelve – tehát a hivatalos statisztikákat nézve – minimális volt a foglalkoztatotti létszám változása, így az továbbra is a két éve nem látott mélypontja közelében tartózkodik. És bár a munkanélküliek száma is egy éve nem látott mélypontra süllyedt, ezzel együtt az aktívak száma is kétéves mélyponton van, sőt tovább csökkent.
Az elemző szerint ennél fogva egyértelműen kijelenthető, hogy a kínálati korlát egyre kézzelfoghatóbbá válik, bár a népességfogyás és az önkéntes munkaerőpiac-elhagyás együttesen még mindig feszesen tartja a munkaerőpiacot. Ugyanakkor már a keresletet sem mondhatjuk élénkülőnek. Sőt, a legutóbbi hírek alapján folytatódik a leépítés – írja, és emlékeztetett a Dunai Vasmű minapi elbocsátásaira.
Az elemző szerint a magyar gazdaság 2022 közepe óta tartó stagnálása szépen, lassan, de kezd begyűrűzni a munkaerőpiacra is. „A különböző bizalmi indexek és vállalati felmérések is egyre nagyobb arányban jelzik azt, hogy a vállalatok nem terveznek bővítést, sőt leépítésben gondolkoznak.
A növekedési kilátások borúsak, a kereslet tartós hiánya pedig az eddig munkaerőt tartalékolókat is a leépítések irányába löki.” Utal a CATL minapi döntésére is, ami alapján, egyelőre legalábbis, nem valósul meg a debreceni beruházásuk második üteme, így az eredetileg bejelentett gyártói kapacitásnak csak egyharmada készül el.
Virovácz Péter szerint a folyamatok együttesen azt jelzik, hogy a jelenben is és a jövőre vonatkozóan is
enyhülni látszik a munkaerőpiac feszessége, ami egyértelműen gyengíti munkavállalók alkupozícióját, és ennek a legerőteljesebb megjelenési formája a jövőbeni bérek növekedési ütemének lemorzsolódása lehet.
Bár pont a legutóbbi bérstatisztika komoly pozitív meglepetést hozott (főként a vállalati szférában), de a következő hónapok mutatják majd meg igazán, hogy ez egy anomália volt a csökkenő trend mellett vagy teljesen más szemmel kell néznünk a béralkuk folyamatára, mint ahogyan eddig tettük.
Az elemző jelezte, hogy az ING Bank a friss adatok fényében sem módosítja a munkaerőpiaci prognózisát, ami szerint 4,4–4,5 százalék körül mozoghat az állástalanok aránya az év hátralévő részében, miközben a kockázatok egyértelműen a munkaerőpiac további gyengülésének irányába mutatnak.
