2010. május 14-én ült össze először a kétharmados Fidesz-többségű parlament, épp akkor, amikor a gazdaságunk visszaállt a növekvő pályára. Az azóta eltelt tíz évben volt európai szintű válság, elrontott magyar válságkezelés, gyors növekedés, és most már arról is látunk számokat, hogyan ütötte meg a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot.
Bár április végétől elérhetők a bértámogatások, és éltek is vele sokan, mégis harminckétezren veszítették el a munkájukat májusban. Így a járvány alatt már nyolcvanezren maradtak állás nélkül.
Csak reménykedni lehet abban, hogy a gazdaság újraindulásával bővülni kezd a foglalkoztatottság.
Később éri el Magyarországot az építőipari válság, mint Európa legnagyobb részét, de lassabb lesz a kilábalás is az Euroconstruct szerint.
Egy kicsivel tovább nőtt a GKI fogyasztói bizalmi indexe, de még mindig nagyon rossznak látják az emberek a gazdaság jövőképét.
Magyarország gazdasági teljesítménye alapesetben 8,0 százalékkal eshet vissza idén. Ha viszont nem lesz második hulláma a koronavírus-járványnak, jövőre 4,6 százalékkal emelkedhet.
Pest megyében veszítették el legtöbben az állásukat.
Séfből és DJ-ből teherautósofőr, ékszerbolti eladóból mezőgazdasági munkás lett – így éltek túl a magyar munkavállalók a válságot.
Az emberek viszont többet dolgoznak kevesebb pénzért.
Korántsem nőtt olyan mértékben az álláskeresők száma áprilisban, mint amire számítani lehetett.
Főleg a felnőtt, városi lakosság aggódik amiatt, hogy munkanélküli lesz, az idősek vagy a nyolc általánossal rendelkezők kevésbé tartanak ettől.
Az állásukat elvesztők nem jelennek meg azonnal a statisztikákban, a számokat befolyásolja az is, hogy az ingázók hova vannak bejelentve, vagy hogy hány egyéni vállalkozó regisztrálja munkanélküliként magát.
161 ezer forint jár mindenkinek, aki nem keres meg ennyit.
A koronavírus terjedése felgyorsult és kiterjedt a korlátozások lazítása óta, a sáskák pedig elpusztíthatják az ország nyári termésének egészét.
Kiszámolta a KSH: egy hónap alatt egy ezrelékponttal nőtt a munkanélküliség.
A válságkezelés Magyarországon nem a háztartások működőképességére fókuszált, így megtörhet a szegénység csökkenésének trendje – mondja Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója.
Még nem tudni pontosan, mennyire küldi padlóra a munkaerőpiacot a válság, de a rendelkezésre álló adatok komor képet festenek. A többféle állami intézkedésből a cégek nagy része elvileg már működőképes mankót kalapálhat össze magának, a legtöbben mégis csak saját magukra számítanak.
Egy reprezentatív felmérésen a megkérdezettek négyötöde mondta, hogy nem elég a 3 hónap. Többségük nem csak ideiglenes változást akar.
A visszaesés a jövedelmek csökkenése miatt következhetett be, miután rengeteg ember elvesztette a munkáját. Az Intrum elemzése szerint az április havi GDP is hatalmasat zuhant.
Hasznos dolog az ingyenes állami informatikai alapoktatás, de programozó ettől senkiből sem lesz, a karrierváltáshoz kevés. A kormány azt ígéri, fognak ráépülni szakképzések, de egyelőre nem tudni, milyenek és milyen keretek közt. Mindenesetre elkezdeni, kipróbálni nem árthat.
