Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Csak reménykedni lehet abban, hogy a gazdaság újraindulásával bővülni kezd a foglalkoztatottság.
„Százezres munkanélküliséggel számolunk, az a kérdés, hány százezres lesz.” Ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mondta még március közepén egy Kormányinfón, amikor nem lehetett látni, mekkora pusztítást végez a koronavírus a magyar gazdaságban. Azóta a kormányzati kommunikáció legfőbb eleme az, hogy a kabinet annyi munkahelyet teremt, amennyit a vírus tönkretesz, Orbán Viktor miniszterelnök pedig több mint optimista, egyenesen fickós saját bevallása szerint. Egy néhány héttel ezelőtti rádióinterjújában azt mondta ugyanis a gazdaságról, hogy „a megalapozott bizakodás és a lelkesedés határán állok”.
A munkanélküliségről május elején azt írtuk: márciusban a foglalkoztatók 1098 személyt érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be az előző havi 363 után, ez azt jelzi, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése után azonnal megkezdődött az elbocsátási hullám. Az akkori adatok szerint 281 ezer munkanélküli volt. Június elején pedig arról közötünk hírt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján áprilisban 425 ezer ember tekintette magát munkanélkülinek, ami 140 ezres növekedés a koronavírus-válság előtti időszakhoz képest.
Most a Világgazdaság arról ír egy, a birtokába jutott kormányzati dokumentum alapján, hogy
a koronavírus-járvány kirobbanása óta május végéig nagyjából 200 ezerrel csökkent a munkahelyek száma.
A KSH adatai ugyan csak április végéig állnak rendelkezésre, a kormányzat már ismeri a május végi állapotot is. Április végéig – tette hozzá a VG – a foglalkoztatottak átlagos havi száma 4 millió 368 ezer volt.
Márciushoz képest 73 ezerrel, 2019 áprilisához viszonyítva pedig 136 ezerrel csökkent a munkahelyek száma.
A gazdasági napilap arról is ír, hogy a gazdaság május végi, június eleji újraindulása miatt lehet reménykedni abban, hogy a trend már ebben a hónapban megtörik, és újra bővülni kezd a foglalkoztatottság. Példaként említik a kormány által 80 milliárd forintos keretösszeggel kiírt munkahelyteremtő bértámogatási programot, ami a júniusi adatokban hozhatja meg az első eredményeit. A kabinet előzetesen úgy számolt, hogy az intézkedés 70 ezer ember munkába állását segíti elő.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.