Eddig is gyanítani lehetett, de mostanra egyértelműen kiderült, hogy lufi, üres kommunikációs fogás volt Orbán Viktor május 8-i bejelentése, amellyel a járvány miatt megugró munkanélküliség felszámolásának egyik pilléreként harangozta be, hogy az állami cégek új feladatokat kapnak, amelyekhez új embereket tudnak majd felvenni időleges szerződésekkel.

A miniszterelnök ígéretét egy héttel később az innovációs- és technológiai minisztérium (ITM) foglalkoztatási államtitkára is megismételte, de konkrétumok helyett ő is csak annyit mondott, hogy a három hónapig járó álláskeresési támogatás lejárta után a vállalati szektor mellett „az államtól is kapnak állásajánlatot a munkanélküliek”.

A munkahelyteremtő kormányzati program többi intézkedését a közfoglalkoztatás bővítésétől a nyolcvanmilliárdos keretösszegű munkahelyteremtő bértámogatási programon át a honvédségnél induló önkéntes tartalékosi szolgálatig még májusban bejelentették, az állami cégek foglalkoztatási programjáról azonban azóta sem derült ki semmi.

Fazekas István

Május végén egyszer már megpróbáltunk utánajárni, hogy mégis

• mely állami cégeknél és milyen munkakörökben lesz/lehet szó a miniszterelnök által említett ideiglenes foglalkoztatásról,
• csak az eleve munkaerőhiányos vállalatokat/munkaköröket érinti-e majd a lépés, vagy ennél általánosabb lesz-e
• megközelítőleg hány embert tudnak majd ebben a formában foglalkoztatni és fix időre szól-e majd a megbízás,
• milyen foglalkoztatási formában történhet majd mindez, és
• kapnak-e az érintett cégek pluszforrást a pluszfoglalkoztatáshoz,

de nem jártunk sikerrel: hiába küldtük el mindkét helyre a kérdéseinket, a foglalkoztatásért felelős innovációs minisztérium és az állami cégeket felügyelő nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter titkársága hetekig egymásra mutogatott, hogy melyikük is illetékes a kérdésben. Újbóli érdeklődéseinkre mindkét helyen egyre ingerültebben ígértek visszahívást, ami azóta sem történt meg. Legutóbb, másfél hete pedig, amikor kérdéseink elküldésének egy hónapos „jubileumán” érdeklődtünk, arra hivatkoztak Bártfai-Mager Andrea titkárságán, hogy meg sem kapták a (négy hét alatt három e-mail-címre négyszer elküldött) kérdéseinket.

AFP / Money Sharma

Az, hogy a választ tőlük kellene várni, eddigre mindenesetre már nem volt kérdőjeles: Orbán Viktor ugyanis a május 22-i rádióinterjújában, amelyben azt ecsetelte, hogy mely minisztereinek tartozik hálával a munkahelyteremtő program kidolgozásában való részvételéért, külön kiemelte a kormány tagjai közül Bártfai-Mager Andreát, aki szavai szerint

az állami cégeket hozza álláskeresők befogadására alkalmas állapotba.

De nemcsak a tárca nélküli miniszter hallgatása és a válasz hiánya árulkodott arról, hogy valami nem stimmel a belengetett programmal: furcsa volt az is, hogy a munkavállalók képviselői sem kaptak róla információt, pedig a versenyszféra és a kormány hétfőnkénti állandó konzultációs fórumán (VKF) hétre-hétre részleteket kértek erről a foglalkoztatáspolitikai államtitkártól. Bodó Sándor azonban azóta sem adott erről tájékoztatást: az első alkalmakkor azzal hárított, hogy „utánanéz”, a továbbiakban pedig mindig azzal, hogy még zajlik az üres álláshelyek felmérése az állami cégeknél.

A legutóbbi fórum után a hvg.hu által megkérdezett szakszervezeti vezetők egybehangzó véleménye az, hogy a bejelentés eleve nem is volt több kommunikációs fogásnál, és maximum azokat az állami cégeknél addig is meglévő üres álláshelyeket töltötték volna fel, amelyekre az eddig kínált bérérért és kondíciókkal nem jelentkezett senki, vagy – ha létezett mögötte valaha konkrét elképzelés – az mostanra biztosan elhalt.

Bodó Sándor (balra) egy májusi koronavírus-infón bejelenti a munkahelyteremtő program részleteit

MTVA

Hogy így lehet, vagyis, hogy valamelyik okból, de nincs-nem lesz ilyen program, az csütörtökre a Miniszterelnökség vezetőjének szavaiból is kiderült: a kormányinfón Gulyás Gergely a hvg.hu kérdésére, hogy mikor és milyen forrásból kezdődhet az állami többletfoglalkoztatás, azt mondta:

nem az az elsődleges cél, hogy az állam adjon munkát, de ha szükség van rá, adni fog.

Csakhogy a folytatásban nem a kérdésünkben szerepelő állami cégeknél betölthető állásokra utalt, hanem a közmunkaprogramban foglalkoztathatók létszámának megemelésére, az időközben indított informatikai képzési programokra és a szerződéses katonai állomány bővítésére.

„Ezek azok az állami munkák, amikre ma van lehetőség” – összegezte Gulyás Gergely. Kicsivel később pedig az is kiderült, hogy az állami vállalati többletfoglalkoztatásnak valójában már az elméletével sem ért egyet:

Én nem javasolnám helyes iránynak a védekezésben, hogy állami cégek létszámát, az állami bürokráciát növeljük.

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: piaci munkahelyek létrehozása és megőrzése a jó megoldás szerinte.

Gulyás Gergely

MTI / Szigetváry Zsolt

A Világgazdaság korábban arról írt egy a birtokába jutott kormányzati dokumentum alapján, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása óta május végéig nagyjából 200 ezerrel csökkent a munkahelyek száma.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss adatai alapján pár napja pedig lapunkban írtunk arról, hogy bár májusban már sokan éltek az időközben elérhetővé vált állami bártámogatásokkal, még ebben a hónapban is több mint harminckétezren veszítették el a munkájukat.