szerző:
Kovács Gábor

71 magyar vállalat van az 500 legnagyobb kelet-közép-európai közt, de jelentős részük külföldi multi magyar lánya vagy állami cég. Ehhez képest a lengyel vállalatok már ott vannak minden magyar plázában, lengyel légitársasággal repülünk a tengerentúlra, és cseh mobilcéggel hívjuk fel egymást.

A lengyel multik és nagyvállalatok szereplését irigykedve figyelheti a magyar kormány, amely hasonlóan jó szereplést szeretne elérni a magyar cégek esetében. Rafal Milczarski, a lengyel LOT légitársaság vezérigazgatója a HVG-nek beszélt arról, hogy további bővítésekre készülnek Magyarországon: „Remélem, ahogy növeljük a magyarországi jelenlétünket és alkalmazunk egyre több magyar munkatársat,

úgy válhatunk egyre inkább Magyarországon is nemzeti légitársasággá. 

Legyen a Vendégünk

Legyen a Vendégünk. Üdvözöljük a fedélzeten!

Tény, hogy a LOT egyre nagyobb szerepet játszik a magyar fővárosból induló légi közlekedésben. Miután közvetlen járatokat indított több amerikai városba, a héten indul az első szöuli gép, jövőre Szófia, Prága, Belgrád, Stuttgart, Bukarest és Brüsszel is az úti célok között lesz.

Nem ez azonban az egyetlen lengyel cég, amely magyarországi üzletei miatt került be mostanában a köztudatba. Szeptember elején a PKN Orlen olajipari társaság (körülbelül a Mol ottani megfelelője) közép-európai, akár Magyarországot is elérő terjeszkedésével kapcsolatban jelentek meg hírek – bár az kérdéses, hogyan tudna betörni a hazai benzinkútpiacot uraló Mol–Shell–OMV triumvirátus mellé.

©

A lengyelek azonban már így is sok, Magyarországon is jelenlévő multicéget irányítanak. A PKN Orlen mellett említést érdemel a Reserved ruhaipari cég, amelynek több mint száz üzlete van Lengyelországon kívül több tucat országban. Vagy esetleg a CCC cipőóriás, amely több mint 13 ezer embert foglalkoztat, és közel ezer üzlete van világszerte, Magyarországon is majdnem nyolcvan már.

Aztán ott a Mlekovita tejtermékgyártó, amely 144 országban tevékenykedik, az Inglot kozmetikai cég (több mint 800 boltja van több mint 80 országban), a Delphia jachtgyártó, a Kross kerékpárgyártó. Utóbbi igazi sikertörténet, a 90-es évek elején egy egyszerű bicikliüzletből nőtte ki magát, amelyet egy huszonéves autószerelő, Zbigniew Sosnowski nyitott.

A statisztikák szerint az egész közép-kelet-európai régióban a lengyel multik a legerősebbek, legalábbis ami az ipari, építőipari, szolgáltató cégeket illeti a legfrissebb elérhető, 2016-os adatok alapján.

Ez annyiban nem meglepő, hogy a régióban Lengyelország a legnagyobb, mind lakosságát, mind gazdasága méretét illetően.

A szomszédos országok közül Csehország nagy kérdőjel, papíron a cseh vállalatoknak alig van kifektetésük, azonban sok oligarcha adóparadicsomokon keresztül fektet be más országokban. A legnagyobb cseh irányítású és tulajdonú vállalat Magyarországon a Telenor, amelyet 2018 augusztusában vásárolt meg a leggazdagabb közép-európai üzletember, Petr Kellner PPF-csoportja. A PPF-csoport a viszonylag sok szektorban végez befektetői tevékenységet: a banki és pénzügyi szolgáltatások, a távközlés, a biotechnológia, a biztosítás, az ingatlan és a mezőgazdaság területén is jelen van. Összesen 38 milliárd eurót meghaladó vagyoni érték felett gazdálkodik.

Közép-Európa egyik legnagyobb befektetői csoportja a (legalábbis eredetileg) szlovák Penta, amelyet 1994-ben hozott létre öt cseh és szlovák üzletember (innen a csoport neve). Tíz országban vannak jelen, köztük Magyarországon, az egészségügytől a pénzügyi szolgáltatásokon keresztül a médiáig számos területen. A csoport portfóliójának értéke meghaladja a 7 milliárd eurót, érdekeltségei közel 40 ezer ember foglalkoztatnak. Ha már Szlovákiánál tartunk: nem csak a Mol igazgatóságának tagja a leggazdagabb felvidéki magyarnak tartott Világi Oszkár, ő a vezérigazgatója az olajipari vállalat szlovák megfelelőjének, a Slovnaftnak.

A magyar multik régiós összehasonlításban jól állnak, termelési értékben és külföldi foglalkoztatásban Magyarországé az első hely – mondta a hvg.hu-nak Sass Magdolna, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa. A magyar cégek terjeszkedése előbb indult, mint a többi közép-kelet-európai országban működő társaságé, a mai nagyok, a Mol és az OTP a kilencvenes évek közepén-végén már befektettek külföldön.

A lengyelek későn kezdték, de – mint a fentebbi példák mutatják – azóta gyorsan haladnak – ez is azt bizonyítja, hogy

a lehetőségek adottak a régióban, csak versenyképes cégekre van szükség.

Multi program – nem multiknak

A magyar kormány elvileg kiemelt célként kezeli, hogy több és nagyobb magyar multi legyen. A sikeres magyar vállalkozók fektessenek be külföldön, az ott megtermelt profitot hozzák haza, kiegyenlítve „a Magyarország területéről kivitt profit mennyiségét!” – tűzte ki a célt február 10-i évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

Meg is hirdették – és a Via Credit legfrissebb információi szerint októberben el is indulhat – a „Magyar Multi Program”, bár ez valójában nem több kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-knek) szóló fejlesztési támogatásoknál – márpedig külföldön terjeszkedni jellemzően olyan cégek szoktak, amelyek többé-kevésbé kinőtték hazai piacukat, vagyis semmiképpen nem kisvállalkozások, a közepesek közül is inkább a nagyobbak. Igaz, a nagyvállalattá válásig el kell jutnia egy cégnek, ehhez akár az állami segítség is jól jöhet – mindenesetre „multi programnak” nevezni egy kkv-támogatási programot azért kicsit fellengzős.

Egyelőre az sem világos, milyen viszonyban lesz a „Magyar multi program” az elkészült, de részleteiben még nem ismertetett kkv-fejlesztési stratégiával. Erről körülbelül annyit lehet tudni György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár tájékoztatása alapján, hogy „fő célja a növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének erősítése, a teljes kkv-szektor működéséhez kiszámítható keretek biztosítása” lesz.

György László
©

Versenyképes cégek kellenének, nem Mészáros Lőrinc

Az új magyar multik megjelenését elsősorban az korlátozza, hogy kevés a nemzetközileg is versenyképes magyar vállalat – mondta Sass Magdolna. Különösen az Európai Unión belül alig vannak akadályok, sok a lehetőség, és jellemzően a pénzhiány sem korlátozó tényező. A versenyképességre viszont még a külföldi terjeszkedés előtt szert kellene tenni.

Orbán Viktor vélhetően az elmúlt években kialakult (vagyis inkább kialakított) nemzeti (vagyis inkább Fidesz-közeli) vállalkozói rétegbe vetné a bizalmát, élén természetesen Mészáros Lőrinccel. Mészárosnak vannak már szállodái külföldön (a Hunguest Hotelsen és az Opuson keresztül) és fociklubja Eszéken. A nagy dobás azonban még hátravan, Mészáros nagy tőzsdei érdekeltsége, az Opus határon túl terjeszkedne, a vállalat részvényeit külföldi tőzsdékre is bevezetnék, ennek előkészítése már zajlik. Egyelőre kétséges, hogy a minimum korrupciógyanús, nagyrészt uniós támogatásokkal megvalósuló magyar közbeszerzések leszakításán megizmosodott behemótot mire értékelik a külföldi befektetők, illetve mire tud majd jutni a szabadpiaci versenyben. Az Opus kilátásait itt elemeztük részletesen.

©

Sok nagy magyar cég nem is magyar

Magyarország tehát nem áll rosszul nagyvállalatokkal régiós összehasonlításban – bár annyira jól sem, mint a kormány szereti mutatni. Szeptember elején hozta nyilvánosságra szokásos éves (2018-ra vonatkozó) listáját a Coface nemzetközi hitelbiztosító, amelyen a régió 500 legnagyobb (nem pénzügyi) vállalatát állítják sorba. Jó hír, hogy az országok rangsorában Magyarország a második, 71 magyar vállalat szerepel az ötszázas toplistán. Ez épp annyi, mint 2018-ban volt. Románia javított (61 cég fért fel a listára a megelőző év 56-ja után), ahogy Bulgária is (17 után 20 cég). A rangsor szerint Lengyelországban vannak a régió legnagyobb cégei, amelyek forgalma évről évre nő. Összesen 275 lengyel cég került be a hitelbiztosító toplistájára. A lista élén a már említett lengyel olajtársaság, a PKN Orlen áll. A második hely a cseh Skodáé, a harmadik helyezett a magyar Mol, negyedik a Jeronimo lengyel kiskereskedelmi lánc.

A magyar cégek jó szereplésével kapcsolatban muszáj megemlíteni, milyen cégekről is van szó: jelentős részük ugyanis (különösen az élbolyban) vagy úgy magyar cég, hogy külföldi multi magyar leánya, vagy pedig valamilyen állami monopólium haszonélvezője. Szóval e cégek esetében nehéz a szó szoros értelmében vett „versenyképes és magyar” vállalatokról beszélni – márpedig ilyenekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar cégek sikeresek lehessenek külföldön. A listán legelőkelőbb helyen végzett tíz magyar cég:

  1. Mol Nyrt.,
  2. Audi Hungária Zrt.,
  3. MVM Magyar Villamos Művek Zrt.,
  4. Robert Bosch Kft.,
  5. Mercedes-Benz Hungary Kft.,
  6. Wizz Air Hungary Zrt.,
  7. Magyar Földgázkereskedő Zrt.,
  8. Flextronics International Kft.,
  9. GE Infrastructure Hungary Holding Kft.,
  10. Samsung Electronics Magyar Zrt.

Persze ez a helyzet nem csak Magyarországra igaz, a teljes lista 5. helyét például a Volkswagen szlovák leánya húzta be, de előkelő helyen végzett a dél-koreai Kia szlovák leánya is, illetve a szintén dél-koreai Hyundai cseh leánya.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés nemcsak az unióban legalacsonyabbnak számító 9 százalékos társasági adót (nyereségadót) emeli ki, hanem azt is, hogy a kormány a nagy külföldi multik (például német autógyártók) tényleges adókulcsát még alacsonyabbra nyomta le támogatásokkal és adókedvezményekkel. Vagyis hazánk még mindig csábító befektetési célpont, ahol egy kisebb cég számára a kitörési pont sokszor inkább a multicégek ellátása, mint a nemzetközi terjeszkedés.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Németh András Vállalkozás

Lassan a második varsói reptér lesz Ferihegy: újabb hét új járatot indít a LOT

Szeptember 22-étől Szöulba, jövő márciustól pedig Szófiába, Prágába, Belgrádba, Stuttgartba, Bukarestbe és Brüsszelbe indít közvetlen járatokat Budapestről a LOT. A rövidtávú járatok beindításával a magyar főváros a lengyel légitársaság fontos csomópontjává válik. Rafal Milczarski, a LOT vezérigazgatója hangsúlyozta, ez csak az első lépés volt, s újabb járatok is várhatóak. A vezérigazgató szerint ugyanis egy igazi csomópont, azaz hub legalább 50-100 célpontot szolgál ki.

Mentőautó és kocsi ütközött Nyíregyházán, egy nő meghalt

Mentőautó és kocsi ütközött Nyíregyházán, egy nő meghalt

Hajdu János beájulna: majdnem valósághű kommandós játék készült

Hajdu János beájulna: majdnem valósághű kommandós játék készült

Hódmezővásárhelyen szavaztak a legtöbben, Budapest is az országos átlag felett

Hódmezővásárhelyen szavaztak a legtöbben, Budapest is az országos átlag felett

Útra kiszaladt őz miatt ért baleset két motorost Hajdú-Biharban

Útra kiszaladt őz miatt ért baleset két motorost Hajdú-Biharban

Alig marad el a rekordtól a választási részvétel

Alig marad el a rekordtól a választási részvétel

Mentő és személyautó ütközött Nyíregyházán, egy ember meghalt

Mentő és személyautó ütközött Nyíregyházán, egy ember meghalt