Emmanuel Macron francia elnök szerda esti televíziós beszédében a tartós béke fontosságáról beszélt, és jelezte, csúcstalálkozót szervez a béke garantálásában érdekelt európai hadseregek vezetőinek.
Az idei évet tekintve 2,6 ezer milliárd forint plusz kiadást jelentene, ha Magyarország a GDP-je 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítaná, ahogy Donald Trump követeli. 2038-ban a GDP 2 százaléka és 5 százaléka közt már 5,6 ezer milliárd forint lesz. A NATO biztosan emelni fogja a védelmi kiadások célértékét, de biztos, hogy nem 5 százalékra.
Donald Trump külpolitikai ámokfutása összehozta az európai vezetőket, de a résztvevők szerint nincs szakadás, az USA továbbra is a szövetségesük. Keir Starmer négy fontos döntésről számolt be, Ursula von der Leyen pedig Európa újrafelfegyverzésének tervével fog az Európai Tanács következő ülésére érkezni.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Meg kell az európaiakat győzni arról, hogy Ukrajna mellett kiállni csak úgy ér valamit, ha az tényleges támogatással párosul – írja a lap egykori főszerkesztője.
Trump első elnöki hónapjában a legrosszabb forgatókönyv vált valóra: felforgatja az amerikai kormányzatot, és olyan vehemenciával külpolitizál, amitől mindenki tartott. Európának azonban nagyon gyorsan észhez kellene térnie, és kezébe vennie az irányítást, mert a régi világ már nem fog visszatérni, és még az is előfordulhat, hogy teljesen magára marad – ez volt a témája a HVG Címlapsztori rendezvényének, ahol Yaro Patrice külpolitikai szakértő és Csizmazia Gábor, az NKE adjunktusa volt a vendégünk.
Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes arra csodálkozott rá, hogy Magyarország megvétózta az ukrán uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését.
Az ukrán elnök esetlegesen megválna tisztségétől, ha Ukrajnát felvennék az EU-ba és a NATO-ba, valamint az orosz csapatok visszavonulnának és meglennének a szükséges biztonsági garanciák.
A lengyel–amerikai szövetség még soha nem volt ilyen erős – jelentette ki a Pete Hegsethtel folytatott tárgyalása után Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter.