Az új amerikai vezetés az ukrajnai katonai segélyek kérdését vizsgálja, a Repubblica szerint Putyinnak konkrét tervet mutatnak be területcserével.
A magyar miniszterelnök kedden utazik a szlovák fővárosba.
A raj 6-7 hajóból áll majd, feladata, hogy ne fordulhasson elő olyasmi mint karácsonykor, amikor egy gyanús hátterű tanker feltehetően 100 kilométeren át vonszolta a horgonyát, míg elvágott egy fontos energiavezetéket.
Az új, gyorsreagálású NATO-erő, az ARF Romániában, Bulgáriában és Görögországban gyakorlatozik. Magyarország logisztikai feladatokat lát el – senki se lepődjön meg, ha brit hadoszlopokkal találkozik a magyar utakon.
Moszkva állítólag nyitott bizonyos területi cserékre is, feltehetően a kurszki régióra utalva.
„Senki sem akar Magyarországra jönni, mindenki Németországba megy” – dobta be az aduászt Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint azonban veszélyes időket élünk, ezért többet kell beruházni a védelembe.
2014-ben az európai NATO-országok vezetői fogadalmat tettek, hogy tíz éven belül elkezdenek érdemben költeni a haderőikre. Az akkor vállalt legalább kétszázalékos GDP-aránytól még most is többen elmaradnak, miközben már készítik elő a még magasabb elvárást.
A megválasztott amerikai elnök szerint a NATO-tagállamoknak GDP-jük 5 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk, Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy már a jelenlegi, 2 százalékos elvárás teljesítéséhez is vért kell izzadnia a magyar gazdaságnak.
Az optikai kábelhálózat kiegészítéseként, vagy inkább kiváltásaként hozná létre a NATO azt a rendszert, ami baj esetén az űrben továbbítaná az adatokat. A technológia adott, csak össze kell rakni.
A rendszerváltást hozó bársonyos forradalom, majd a közös állam felbomlása óta eltelt idő fő tanulsága, hogy a cseh paternalizmustól megszabadult Szlovákia bebizonyította, annak ellenére képes az önálló létre, hogy Csehország továbbra is stabilabb és fejlettebb állam. A két nép kapcsolata a szakítás óta is szoros, most Robert Fico barátkozása Vlagyimir Putyinnal éket ver közéjük.
A katonai szövetség egyik vezetője szabotázsakciókat és meghiúsított összeesküvést idézett fel egy interjúban.
A Süddeutsche mellett a FAZ és a Neue Zürcher Zeitung is foglalkozik a Fico-Putyin-találkozóval. Trump megválasztása után Európának költenie kell a saját biztonságára, írja Joschka Fisher volt német külügyminiszter. A világ vezető demokráciáiban nehézkes a kormányzás, mert széttöredezik a politikai közép, és Donald Trump csak súlyosbítja a problémát, írja Gideon Rachman a Financial Timesban. Súlyos kérdéseket vet fel, hogy a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás eredményét, írja a New York Times szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az emelést Donald Trump várja el. A kormányfő azt mondta, erről egyelőre nem beszélt a megválasztott amerikai elnökkel.
Nevezhetjük árnyék-, vagy hibridháborúnak, minden az összecsapás lehetőségére mutat, Európának pedig fejlesztenie kell a védelmi képességeit, írja a Bloomberg.
A védelmi miniszter szerint Oroszországnak fel kell készülnie egy közvetlen konfrontációra a NATO-val a következő évtizedben.
Walt a Die Pressének adott interjújában a Trump beiktatása után várható Európa-Egyesült Államok-kapcsolat mellett többek közt a jelenlegi világrend széteséséről, Putyin alkuképességéről, és az amerikai-kínai konfliktusról beszélt.
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint át kell térni a háborús gondolkodásmódra.
Az újabb balti-tengeri szürkezónás támadás után feltartóztatták a tenger alatti kábelek megrongálásával vádolt kínai szállítóhajót. A kritikus infrastruktúrának számító kábelek rendkívül sérülékenyek, és másfél évszázada adják a globális kommunikáció gerincét.
Andrij Szibiha szerint Ukrajna NATO-taggá válása ugyanakkor már „visszafordíthatatlan”.
