Donald Trump külpolitikai ámokfutása összehozta az európai vezetőket, de a résztvevők szerint nincs szakadás, az USA továbbra is a szövetségesük. Keir Starmer négy fontos döntésről számolt be, Ursula von der Leyen pedig Európa újrafelfegyverzésének tervével fog az Európai Tanács következő ülésére érkezni.
Csúcstalálkozót tartottak vasárnap Londonban, amit a brit miniszterelnök, Keir Starmer azért hívott össze, hogy rávegye az európai vezetőket, kötelezzék el magukat a védelmi kiadások növelése mellett, emellett a békefenntartók kérdését is rendezni akarta. Mindezeknek különös hangsúlyt adott, hogy pénteken Washingtonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kamerák előtt veszett össze Donald Trumppal, aki az elmúlt hetekben többször is olyan kijelentéseket tett, ami leginkább Moszkva irányvonalának volt kedvező.
A tárgyalások után először Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője állt a sajtó elé és rögtön egy fontos bejelentést tett: Európának sürgősen újra kell fegyvereznie magát és a március 6-i Európai Tanács ülésén tervezetet fog előterjeszteni erre vonatkozóan, mivel szerinte alaposan fel kell készülnie a kontinensnek. Úgy fogalmazott,
rendkívül fontos, hogy hosszabb időre fokozzuk a védelmi beruházásokat – ez az Európai Unió biztonságát szolgálja, és abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, fel kell készülnünk a legrosszabbra.”
Washingtonnak pedig azt üzente, hogy készek velük együtt megvédeni a demokráciát, meg kell mutatni, hogy nem lehet zsarnokoskodni egy szomszédos országgal, illetve erőszakkal megváltoztatni a határokat.
Az Ukrajna ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcsértekezleten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellettmellett Kanada, Franciaország, Németország, Lengyelország, Csehország, Románia, Törökország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Olaszország, Finnország és Svédország vezetői vettek részt, illetve a NATO főtitkára. Magyarország nem kapott meghívást a találkozóra.
Mark Rutte NATO-főtitkár arról beszélt a csúcs után, hogy egyértelműen sikerült előrelépni, mind Ukrajna támogatása, mind a saját védelmi kiadásaik ügyében. Utóbbiról azt mondta, már több ország tett ezzel kapcsolatban bejelentést, arra számít, a számuk nőni fog. Azt is elmondta, hogy ugyan még nincs békeegyezmény, de fel kell készülni rá, ehhez tudni kell, hogy az európai országok milyen biztonsági garanciákat tudnak biztosítani. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is.
Trumppal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy elkötelezett a NATO 5. cikkelye mellett (ez tartalmazza a kollektív védelmet, amennyiben valamelyik tagállamost támadás érné) és azt kérte, hogy hagyják abba a pletykálkodást arról, az USA mit tenne, vagy mit nem tenne. Ők a NATO-ban vannak, elkötelezettek a szövetség és az ötödik cikkely mellett, ezt mondják következetesen – mondta Rutte.
Keir Starmer brit miniszterelnök is a sajtó elé lépett, és azt mondta, „a kiindulópontunknak annak kell lennie, hogy Ukrajnát most a lehető legerősebb helyzetbe hozzuk, hogy az erő pozíciójából tárgyalhassanak, és mi megduplázzuk a támogatásunkat”. Hogy megmutassa, nem a levegőbe beszél, rögtön
be is jelentett Kijev számára egy 1,6 milliárd fontos támogatást, amiből mintegy 5 ezer légvédelmi rakétát gyártanak majd Belfastban.
Starmer arról is beszélt, hogy több ország is aláírta Nagy-Britannia és Franciaország azon tervét, hogy békemegállapodás esetén békefenntartó csapatokat küldjön Ukrajnába, de hozzátette, az egyes országokra bízza részvételük bejelentését.
A tárgyaláson a brit kormányfő szerint négy fontos döntést hoztak:
Az Egyesült Államok kérdésében hasonlóan nyilatkozott, mint Rutte. Azt mondta, nem igaz, hogy az USA megbízhatatlan szövetséges lenne, a mai tárgyalások alapja az volt, hogy továbbra is együtt fognak működni Washingtonnal. Starmer azt is megemlítette, hogy szombaton beszélt Donald Trumppal. Bár részleteket nem árult el, de arra utalt, hogy az amerikai elnök tudott róla, Londonban vasárnap miről fognak tárgyalni és támogatja a fenti pontokat. A brit kormányfő végül azt is bejelentette, hogy hamarosan ismét találkozni fognak a csúcs vezetői. Végül megjegyezte:
Ma a történelem válaszútjához érkeztünk, ideje cselekedni”.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök is arról beszélt vasárnap, hogy nem Ukrajna megadása garantálná a békét, hanem egy jól felfegyverzett Európa a saját kollektív erejével. „Ma mindannyian hangosan azt mondjuk: béke az erőnek köszönhetően” – folytatta. A békét szerinte „a saját erejében bízó, erős, jól felfegyverkezett Európa”, annak „saját, kollektív ereje” garantálhatja, nem pedig Ukrajna kapitulációja.
Tusk is elutasította, hogy tartós szakadás lenne az USA és Európa között. „Szerencsére kivétel nélkül mindannyian, érzelmektől függetlenül azt akarjuk, hogy a transzatlanti, az EU-USA kapcsolatok a lehető legerősebbek legyenek” – tette hozzá.
Közvetlenül a csúcs előtt már Starmer már bejelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélések után megállapodás született arról, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és „talán még egy-két másik” állam saját béketervet állít össze, és mutat majd be az Egyesült Államoknak.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
