#netflix




55 napig létezett az Adrián a szabadság utópisztikus mikroállama

Csodálatos kis történetekre bukkan az ember, ha úgy igazán feltúrja az internetet. Sydney Sibilia rendező például a Wikipédiát böngészve talált rá egy valaha létezett mesterséges sziget legendájára, mely egyszerre volt egy saját valutával és kormánnyal rendelkező diszkó az Adriai-tenger közepén és egyszerre a 68-as generáció szabadságvágyának manifesztációja. Végül szórakoztató filmet csinált a kis híján elfeledett sztoriból a Netflixnek.










Nem csak a világot, Diana hercegnő életét is megváltoztatta a nyolcvanas évek zenéje

A Korona negyedik évada az eredeti filmzene mellé berántja a nyolcvanas évek olyan korszakos zenekarainak a műveit is, mint a Blondie, a Duran Duran vagy a Cure. A David Bowie-ra táncoló Margit hercegnő vagy a Duran Duranra görkorcsolyázó Diana képe sokáig velünk marad. De a számok nemcsak a cselekménynek adnak hangsúlyt, hanem az akkori világra és életérzésre is ablakot nyitnak.





Megjön-e a kedvünk egy kis monarchiához?

Hiába hasonlítanak megszólalásig a szereplők, a helyzetek és a körülmények a valóságra, A korona című sorozat fikció – annak viszont valóban királyi. Most már négy évadon keresztül láthatjuk, hogy a királynő is ember, nem is szólva a család többi tagjáról. De vajon szimpatikusabb lesz-e ettől a monarchia?



Most kezdődik a konnektivitás forradalma

A globális technológiai gigavállalatok példátlan léptékben szabadítják ránk a konnektivitást, vagyis az online kapcsolattartási és hozzáférési lehetőségeket. A konnektivitáshoz kapcsolódó befektetési lehetőségek zöme még csak a jövőben tárul fel igazán, a vállalatok megítélésekor pedig a digitális etikai jellemzők egyre fontosabbá válnak.