Tudjuk már, mi a rasszizmus, és a szexizmus fogalma sem ismeretlen, a harmadik nagy kategória, az életkor alapján történő besorolás, ítéletalkotás és diszkrimináció jelensége azonban még kevéssé tematizált. Noha a jelenség már 1969-ben nevet kapott – ageizmus –, és a nyolcvanas évektől kezdődően teret nyert az öregedő Amerika víziójának köszönhetően.
Nem csak politikai értelemben, a képviselők szociográfiai összetételét tekintve is tömbösödött, egyszínűbbé vált a parlament – derült ki a HVG kutatásából.
Frida Kahlo születésnapján, július 6-án jelent meg a HVG Extra A Nő magazin friss lapszáma, amelyben részletesen foglalkozunk a mexikói festő- és popikon életével, hatásával, művészetével és természetesen a novemberig tartó hazai kiállítással is (címlapunkon a Robotlányként ismert Lukoviczki Réka tetőtől talpig Kahlóban).
Egy a European Sociological Review-ban megjelent magyar kutatás járt utána, hogy az abszolút jövedelem határozza-e meg az elégedettségünket, vagy a másokhoz, illetve a saját korábbi jövedelmünkhöz viszonyított helyzet.
A képek érkezése előtti napokban interjúzunk. Nagy az izgalom, és sok a feladat. Annak, hogy egy budapesti Frida Kahlo-kiállítás apropóján üljünk le beszélgetni, még egy éve sem lett volna túl nagy a valószínűsége. Hogy eredetiket nézhetünk négy hónapig a fővárosban, rengeteg tényező szerencsés együttállásának és a hazai fogadó intézmény elkötelezett munkatársainak köszönhető. Például Lantos Adriána kurátornak.
Folyamatos rettegésben élni kitalált vagy a média által felfújt veszélyforrások miatt nemcsak idő- és energiapocsékolás, de esetenként káros is lehet. Cikkünkben néhány példán keresztül bemutatjuk, miért jobb tájékozódni, mint szolgaian követni a „jobb félni, mint megijedni” stratégiát.
Miért ciki egy férfinak, ha vannak feminin vonásai, és miért nem ciki egy nőnek, ha vannak maszkulin tulajdonságai? Ez a kérdés is felmerült a HVG EXTRA Pszichológia Szalon kerekasztal beszélgetésén, amelyet a magazin legfrissebb száma kapcsán rendeztek. Az esten ezen túl szó esett még férfipusziról, szégyenről és a szabad akaratból elvégzett vasalásról.
Hazánkban évtizedek óta téma a születésszám növelése, a miniszterelnök szerint az új ciklusban meg kell fordítani a trendet, és meg kell fékezni a népességcsökkenést – ehhez pedig, mint mondta, megállapodásra szeretne jutni a nőkkel. A TASZ rendezvényén húsz előadó reagált az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre.
Egy skizofrén, pszichiátriai beteggel szemben intézkedtek a rendőrök, az elöljárók és az ügyészség szerint arányosan jártak el, a nőt képviselő ügyvéd szerint viszont nem.
Szombat reggel van. Glembáné Szecsődi Margit, a XIII. kerületi önkormányzat anyakönyvvezetője szemmel láthatóan feszült, noha az elmúlt huszonegy évben számos szombati napot töltött esketésekkel. Ma tizenegy házasságot köt, félóránként egyet. Elkísértük.
Fiatal női humoristának lenni nem sétagalopp – sehol a világon, Magyarországon meg még annyira sem –, van, aki szerint olyan, mint gladiátorként kisétálni a vadak közé, de az optimistábbak is óvatosan örülnek. Miérteket, példaképeket és bátrakat kerestünk.
Elszigetelt és ritka esetektől eltekintve egy gyerek nem csak úgy, random kerül egy családba. Az érkezését megelőzi egy terhesség vagy örökbefogadási procedúra. Ez óriási helyzeti előny, mondjuk egy lottófőnyereményhez vagy egy autóbalesethez képest, amelyekre például egyáltalán nem lehet felkészülni.
Egy friss kutatásból és az elkészült kötetből kiderül: a magyar nők szerint egyetlen párt sem képviseli igazán a különféle nőügyeket – már ha egyáltalán volt sejtésünk arról, mik is ezek pontosan.
A jóleső szex minden életkorban mást jelent, és másféle áldozatot követel. Néha jobb önismeretet, máskor több elfogadást, jobb humort vagy kevesebb sorompót igényel, mindenesetre megéri odatenni magunkat – mert a magabiztosság a legjobb segédeszköz.
20. századi jelenség a házasságra mint az igaz szerelem megpecsételésére gondolni, noha évszázadokon keresztül elsősorban gazdasági intézményként működött. Felkészülünk-e ma a házasság gazdasági aspektusaira is, vagy akkor eszmélünk, amikor a bíróságon már a vagyonmegosztás háborúját vívjuk?
Hány percet töltesz úton a gyerekeiddel a bölcsődébe, az óvodába, az iskolába menet? Hány mosást teszel be hetente, hányszor hajolsz le, hogy felszedj egy széthagyott akármit? Hányszor érzed azt, hogy képtelenség akárcsak az (állítólag) legszükségesebb dolgokra időt szakítanod? És milyen gyakran érzel bűntudatot, amiért az általad menedzselt családi élet állandó érzelmi és logisztikai széthullással fenyeget?
Nagyon feszes a menetrendje, mondhatni katonás: a beszélgetésünkre két ülés között kerül sor, és az utolsó előtti válasz közben már meg is szólal a kaputelefon. A rendelkezésre álló egy órában viszont a pszichológus minden figyelme a miénk – még a gyors tízórai java is a tányéron marad, amit válaszadás közben akart elfogyasztani. Ha egy interjút ilyen komolyan vesz, aligha túloz, amikor a sikere titkát az érdeklődő természetében keresi.
#LikeAGirl, #GirlsCan, #SheDoesIt – nem nagyon lehet már úgy kombinálni a hashtaget és a girl szót, hogy a végén ne egy létező médiakampányt kapjunk, amely a lányok és a nők erejét, bátorságát, kitartását magasztalja. Egyre több feminista üzenetet használ fel a reklám- és divatipar, a femvertising jelensége pedig elkerülhetetlenül felszínre hoz számos dilemmát a társadalmi felelősségvállalással, a feminizmus népszerűsítésével, de főként a hitelességgel kapcsolatban.
Vastag szivar, tekintélyes pocak, őszülő halánték. Sokak fejében még mindig ezek a háttérből szálakat mozgató, szervező és pénztől dagadó filmproducerek nélkülözhetetlen attribútumai. Terepszemlét tartottunk az itthoni közegben, és azt tapasztaltuk, hogy a legsikeresebb magyar filmek mögött fiatal, tornacipős magyar csajok vannak, akik már az európai filmeseket is levették a lábukról.
Az országban hagyományosan a fehér gazdák, a több évszázados tapasztalattal rendelkező borászatok taroltak. Eddig így volt.
