Vastag szivar, tekintélyes pocak, őszülő halánték. Sokak fejében még mindig ezek a háttérből szálakat mozgató, szervező és pénztől dagadó filmproducerek nélkülözhetetlen attribútumai. Terepszemlét tartottunk az itthoni közegben, és azt tapasztaltuk, hogy a legsikeresebb magyar filmek mögött fiatal, tornacipős magyar csajok vannak, akik már az európai filmeseket is levették a lábukról.
Az országban hagyományosan a fehér gazdák, a több évszázados tapasztalattal rendelkező borászatok taroltak. Eddig így volt.
Herner Dorka Gyerekes gondolatok címmel írt nemrég egy könyvet, amelyben szigorúan egyes szám első személyben mesél arról, milyen öt gyerekkel és az ezzel járó dilemmákkal, örömökkel, nehézségekkel együtt élni. (Ha a gyerekek számától függetlenül magunkra ismerünk, az persze nem a véletlen műve.)
A Szegedi Szabadtéri Játékok Shakespeare-menetelése újabb mérföldkőhöz érkezett. A Rómeó és Júliát nem csupán egészen kivételes színészek alakításában láthatjuk, de rendhagyó kampányvideóval is népszerűsítik a produkciót.
Kevesebb lesz-e a nők elleni zaklatás és erőszak, ha az irodalmi művek nem ábrázolják? Segíti-e a nők egyenlőségi törekvéseit, ha a traumáikról nem esik szó? És milyen lenne a világirodalom, ha mindezt kilúgoznánk belőle? Az elmúlt napokban sok helyütt lángolt fel vita arról, érdemes-e arra motiválni írókat, hogy forduljanak el az erőszak ábrázolásától, és lesz-e, lehet-e irodalmi divat a kezdeményezésből.
A legismertebb párizsi sugárúton, a Les Champs Elysées-n jelenleg csak egy légiforgalmi társaság működtet irodát, az Iran Air, a síita iszlám köztársaság állami cége. Már ez is kuriózum. De azt nagyon kevesen tudják, hogy az Iran Air elnök- vezérigazgatója 2017 júliusa óta egy nő: Farzaneh Sharafbafi.
Tavaly év végén jelent meg a tizenhat interjút tartalmazó Anya kiáll és beszél – Anyák önmagukról, közéletről és aktivizmusról című kötet Dósa Mariann és Udvarhelyi Tessza szerkesztésében, Csoszó Gabriella nagyszerű portréival. Rengeteg érdekvédő csoport és segítő szervezet születéstörténete, a közéleti szerepvállalás útvesztői és ereje a lehető legszemélyesebben elmesélve a tavalyi év egyik legfontosabb könyvében.
De az arab államokban is nagyobb arányú a képviselőnők aránya.
Idén Stalter Judit, a magyar Laokoon Filmgroup producerének közreműködésével készült 306 Hollywood című egész estés dokumentumfilm nyitja meg a Sundence Filmfesztivál NEXT versenyszekcióját.
Január 22-én mutatják be az USA-ban Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban (A Woman Captured) című dokumentumfilmjét. Ez az első egész estés magyar alkotás, amelyet a világ egyik legjelentősebb független filmes fesztiválja, a Sundance Filmfesztivál beválogatott a versenyprogramjába. Idén január 18. és 28. között rendezik meg.
Sehol másutt nem nő olyan gyorsan a dollármilliárdosok száma és vagyona, mint a kommunista párt által vaskézzel vezetett Kínában. A nők sem maradnak ki a nagy gazdagodási hullámból.
A jövő nyári Dóm téri szuperprodukcióra rohamtempóban fogynak a jegyek, pláne, miután három nevet is nyilvánosságra hoztak: Alföldi Róbert gengsztert, Molnár Piroska zárdafőnöknőt, Feke Pál pedig rendőrtisztet fog alakítani az augusztusi Szegedi Szabadtéri Játékok Apáca Show musicalklasszikusában.
Egy jelmeztervezésről szóló interjú kellett ahhoz, hogy kiderüljön: van helyzet, amikor Náray Tamás kifejezetten szereti, ha irányítják, ha csapattag lehet, nem zavarja, ha kompromisszumokat kell kötnie, és ahol olyan vad, valóságtól elrugaszkodott ruhákat álmodhat színpadra, amilyeneket amúgy soha.
Az írónők a történelem során sokszor találkoztak visszautasítással, lekicsinyléssel, szakmai kirekesztettséggel, és a velük kapcsolatos előítéletek a mai napig nem tűntek el. Mégis egyre több nő foglalkozik azzal, hogy leírja az itt és most társadalmát, és benne a nők helyzetét. Nemcsak profi írók, hanem egyre gyakrabban „civil” megszólalók is megosztják történeteiket, a történetmesélés pedig már önmagában terápia – nemcsak a mesélő, a hallgatóság számára is.
A keresztnevét régóta nem használja, és hazai viszonylatban az egyik legjobb fodrász. Pályájának fordulópontjairól és izgalmas projektjéről, a Random Shooting Dayről is beszélgettünk Koczkával, aki a november 30-i kiállításról is mesélt.
Évek óta járja a világot a szüleivel és a testvérével, blogot ír, az Instagram-oldala tele van lehetetlenül szép képekkel, emellett megjelent egy regénye, sőt a másodikon dolgozik éppen. Kaponay Réka november 25-én a TEDxYouth@Budapest előadója lesz.
Új könyve kapcsán félelmetesen jó hírekről, a #metoo erejéről, a hosszú életről, démonokról és egy nagyon magas szenegáli majomkenyérfáról beszélgettünk Al Ghaoui Hesnával.
Egy harmadik nemet is be kell vezetni a személyiségi jogi szabályozásban – döntött a német alkotmánybíróság. Szerdán megjelent határozata szerint ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a személyi állapotról szóló jogszabály alapján csak nőként vagy férfiként lehet meghatározni egy ember nemét.
Évtizedek teltek el a szexuális forradalom óta. Elterjedt a fogamzásgátlás, elfogadottá vált a házasság előtti nemi élet, elvileg nincs többé elfojtás és prüdéria, már nem tabu a meztelenség – a nők jelentős része mégis szexuális problémákkal küzd. Vajon miért?
Harminc évesen olyan életet választottam magamnak, amelyben a lehető legszabadabb vagyok. Először megszabadultam a tárgyakhoz való kötöttségemtől, majd az otthonomtól, végül pedig saját korlátaimtól. Közel másfél éve lettem digitális nomád. Becsomagoltam az életemet egy hátizsákba, és világgá mentem, egyedül. A jegy csak oda szólt. Ma ott dolgozom, ahol éppen vagyok, nem pedig egy irodában ülve.
