Hiába szigorítják a felsőoktatási felvételit, nem jelentkeztek többen nyelvvizsgázni
Sokan még kivárnak, mert nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály.
Sokan még kivárnak, mert nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály.
Egy középszintű nyelvvizsga és egy emelt szintű szakirányú érettségi mostantól bemeneti követelmény a felsőoktatásba. Ám mindez egy sor kérdést vet fel a pontszámításban, az információk pedig ellentmondásosak. Mindez néhány hónappal a felvételi előtt!
Az idén felvettek 31 százaléka nem tudta volna elkezdeni a felsőfokú tanulmányait.
A háromszoros olimpikon hamis nyelvvizsgával bukott le, a Nemzeti Sportnak azt mondta, elkeseredésében hozott egy rossz döntést, amit nem kellett volna.
Ha valaki elhagyta a 2000 előtt letett nyelvvizsgájának bizonyítványát, azt senki nem tudja pótolni ma Magyarországon.
Miért nem kaphat egy kiváló emelt szintű érettségi eredményt elérő diák nyelvvizsga bizonyítványt? Rendszerhiba. Amit annak okozói nem ismernek el.
A pedagógushiány miatt eltekintenek a nyelvvizsgától.
A kormány 2014-ben írta elő a felsőoktatási felvételinek azt a feltételét, hogy 2020-tól nyelvvizsga kell a bejutáshoz.
Azt nem ellenőrzik, hogy ki mire költi a pénzt, vagy hogy hogyan tanulja meg az adott nyelvet.
Azt írták, már két éve ismert az ombudsman véleménye a kötelező nyelvvizsgáról.
A Független Diákparlament tagjai tüntetés helyett népszavazást kezdeményeznek.
A tüntetésen a diákok felszólították Orbánt, hogy szeptember elsejéig tegye le a középfokú nyelvvizsgát, különben népszavazási kezdeményezést fognak benyújtani.
A kormányközeli Magyar Nemzet írt arról korábban, hogy egyes kiemelt szakokon haladékot kaphatnak a diákok. Megkérdeztük az Emmit, igaz-e, amiről a lap ír.
Több kormányzati vagy kormányfői ötlet és intézkedés ismét középpontba állította a nyelvtanulás kérdését. Ám alkalmas-e egy idegen nyelv elsajátítására maga a szisztéma, ahogy gyermekeinket taníttatni próbáljuk?